Századok – 1996

Figyelő - Bálint Csanád: Magna Moravia a magyar Alföldön? IV/992

996 FIGYELŐ В. könyve a hosszú és személyes hangvételű előszót követő 10 fejezetből áll. Altalános és módszertani kérdések, Bajorország, a karolingok délkeleti teijeszkedése, az Orient megszervezése, lázadások, a Metód föllépésével előállt kritikus helyzet, Szvatopluk és Arnulf, a magyar honfoglalás és az Ostmark társadalmi tagozódása adja e fejezetek témáját. Két rövid függelék záija a könyvet, az Ann. Fuldenses egyik helyének és Theotmar salzburgi érsek levelének elemzései. B. munkájából a magyar kutatást — érthető módon — elsősorban a frankok avar hadjáratai és az Alföld 9. századi sorsa érdekelhetik; a magyarokkal kapcsolatos fejezet nemigen tartalmaz új elemeket. Most sajnálhatjuk igazán, hogy Bóna I.-nak az avar összeomlást elemző cikkei (Soproni Szemle és in: Évezredek homályában, Honfoglalás és régészet) nem jelentek meg idegen nyelven; hasznos lenne, ha a világ tudná, hogy Deér J. alapvető munkája és W Pohl avar könyve után/mellett más megfigyelések is erősítik azt a szerencsére terjedőben levő felfogást, mely szerint Nagy Károly avarellenes hadjáratai egyáltalán nem voltak olyan sikeresek, mint azt a császár udvari történetírója nyomán az egész európai történettudomány nagy része napjainkig vélte. A kagán és jugurrus halálát, az avar fegyelem és harci szellem összeomlását a „könyörtelen frank nyomással" magyarázza. (Az avar „pacifikálás" egyáltalán nem diadalmas menetét nézve más jelző szerencsésebb lett volna.) B. figyelmen kívül hagyja annak lehetőségét, hogy azok az avarok, akik minden jel szerint bírtak politikai érzékkel, maguk is latolgathatták, hogy miként válaszoljanak a „frank nyomásra". A styeppi társadalmakat ismerő kutató azt is jól tudja, hogy egy-egy politikai alakulat milyen törékeny tudott lenni. így hát törvényszerű, hogy a „szembeszállni vagy meghódolni", „pogányság vagy kereszténység" dilemmájában megosztott lehetett az avar vezetőréteg. Erik friuli őrgróf 796-os hadjáratának értékelésekor a legutóbbi években megjelent cikkekből hiányzik Bóna I. magyarul megjelent helyzetértékelése: a kagáni kincstár kifosztása és a tömérdek arannyal való zavartalan elvonulás az avar belső összeomlás látványos bizonyítéka B. úgy helyezi Moraviát a magyar Alföldre, hogy a bulgár fennhatóság kérdését kizárólag a nyugati évkönyvek adatai alapján, jobbára közvetett úton véli megoldani. Itt lett volna igen hasznos, ha a Kárpát-medence 9. századi történetének más típusú adatait is figyelembe veszi. Regino „Awarum soütudines" adatának meglepő értelmezése, avar zsoldosok jelenléte 811-ben a bulgár seregben (Szádeczky-Kardoss S. németül megjelent cikkét nem ismeri), Onegavon bulgár tarkán Tiszába fulladása a 820-as években, a 9. század 1. feléből származó Alsó-Tisza vidéki adai sírlelet figyelembe vétele mind B. könyve hasznára vált volna. Végül — mindkét könyv végkövetkeztetésével szemben — hadd tolakodjam ide saját, németül is olvasható megfigyelésemmel: az Alföld kiugróan jól kutatott városainak, a stratégiai jelentőségű Körös- és Maros-torkolatok táján a nagyszámú 8. századi és a szintén nagyszámú 10. századi leletanyag között nem különül el még egy vékonyka, a 9. századra keltezhető réteg sem. Természetesen lehetséges ezt az avarok teljes kipusztulásával magyarázni, de lehetséges úgy is, hogy nem volt itt semmilyen politikai-etnikai szervezet, mely egy önálló régészeti kultúrát létrehozott volna - miként az a Dunától É-ra és Erdélyben s az Aldunánál bekövetkezett (ld. még alább).