Századok – 1996
Figyelő - Kiss Attila: Gondolatok egy késő-antik életrajzi sorozat kapcsán IV/990
FIGYELŐ Kiss Attila GONDOLATOK EGY KÉSŐ-ANTIK ÉLETRAJZI LEXIKON SOROZAT KAPCSÁN* 1971-ben jelent meg „The Prosopography of Later Roman Empire" [továbbiakban: PLRE] sorozat I. kötete, mely a 260-395 közötti időszak, 1980-ban a sorozat II. kötete a 395-527 közötti időszakra, és végül 1992-es kiadási éyjelzéssel, (de valójában csak 1995-ben jutott el hozzánk) a sorozat befejező, az 527 és 641 közötti időszakra vonatkozó része. A sorozat hallatlanul érdekes és fontos munka. Aki már beleolvasott vagy olvasta az előző két részt, az tudja, hogy mit várhatott a III. kötettől és a hosszú várakozás után alig tudja letenni az izgalmas olvasnivalót. A hangzatos „prosopography" cím mögött tulajdonképpen egy életrajzi lexikon-sorozat áll, melyben betűrendben szerepelnek a korszak résztvevői — a forrásokban megtalálható adatok szerint. A kötetek megadják az egyes szereplők nevének eredetét (germán, perzsa, arab, stb.); a szereplők származására, családjára, „nemzetiségére" vonatkozó adatokat, majd a rendelkezésre álló forrás-adatok mennyiségétől függően életrajzukat, így pl. a Bizánci Birodalomban élők hivatali rangban való emelkedésének lépcsőit. A sorozat címe azonban jóval kevesebbet sugall, mint amit — tegyük hozzá igen bőségesen — tartalmaz. A munkában ugyanis nemcsak a késő római birodalom személyiségeit, hanem mindazokat a személyeket megtaláljuk, akik a 260 és 641 közötti késő-antik világ változó — általában szűkülő — határain belül és azon kívül az antik forrásokban előfordulnak. Angliától Perzsiáig és Örményországtól Gibraltárig tehát mindazok a személyek színre lépnek, akik valamilyen formában az antik világgal kapcsolatban voltak vagy egyáltalán az antik forrásokban felbukkantak. A népvándorláskor kutatói számára tehát minden név szerint ismert „hősünk" szerepel a PLRE-ben. Minden egyes kötet végén táblázatok, családfák könnyítik meg a különféle méltóságok kronológiai sorrendjében, ill. a szereplők rokoni kapcsolataiban való eligazodást. A történetírás, jellegéből fakadóan, mindig az egyestől halad az általános felé, az elbeszélő források, oklevelek, levelek, iratok, stb, stb. alapján rajzolja meg, rekonstruálja — a források mennyiségétől és minőségétől függően — a megtör-* Jones, A.H.M. - Mcirtindale, J.R.- Morris, J., The Prosopography of the Later Roman Empire I. A.D. 260-395. Cambridge 1971. pp. 1-1152; Martindcile, J. R., The Prosoprography of the Later Roman Empire П. A.D. 395-527._Cambridge - New York - New Rochelle - Melbourne - Sydney 198o. pp. 1-1342; Martindale,_jJ. R., The Prosoprography of the Later Roman Empire. III. A.D. 527-641. Cambridge 1992. pp. 1-1575.