Századok – 1996

Kisebb cikkek - Bertényi Iván: Szent László kultuszának Anjou-kori történetéhez IV/985

KISEBB CIKKEK 985 11 Gotefridus Viterbiensis in MGH SS ХХП, 183.: „Celestinus...fuit autem sub Valentiano im­peratore". Martinus a 376. évnél hunok helyett szkítákról tesz említést.in MGH SS XXII, 26. Va­lószínűleg eredetileg a Valentinianus (Valens) és Celestinus császár-pápa páros a 373. évhez tarto­zott, amit később a 15. században pl. Unrest a 417. évhez kapcsol. 12 Összefoglalóan 1. a Thuróczy-krónika kiadá­sát kísérő kommentárt 1. k. 27, 40, 47, 58, 61, 78-79, 83, 85, 118, 149. 13 Vita divi Pauli. Velence, 1511. Vonatkozó oldal 7v. A kéziratra Sarbak Gábor: Hadnagy Bá­lint pálos szerzetes kézírása a budapesti Egyetemi Könyvtár 372-es számú ősnyomtatványában, Ma­gyar Könyvszemle 112,1995 161-169. L. még Tár­nái Andor: „A magyar nyelvet írni kezdik". Iro­dalmi gondolkozás a középkori Magyarországon. Bp. 1984. 122-124., 213. 14 Maga a világkrónika még kiadatlan. A ma­gyar királyokkal foglalkozó függelék kiadása-i Toldy Ferenc: Anaclecta monumentorum Hun­gáriáé historica. Pest 1860. 75-86., Mátyás Flóri­án: Históriáé Hungaricae fontes domestici 3.k., Pécs 1884. 266-275. 15 Vizkelety A.: Johannes de Utino világkróni­kájának szöveghagyományozása, Magyar Könyv­szemle 101, 1985 195-209. (Németül Zur Überlie­ferung der Weltchronik des Johannes de Utino, in De captu lectoris. Wirkungen des Buches im 15. und 16. Jh. Hrsg. v. W Milde-W Schuder. Ber­lin-New York, 1988. 289-309.) Norbert Ii. Ott: Typen der Weitchronik-Ikonographie. Bemerkun­gen zu Illustration, Anspruch und Gebrauchssi­tuation volkssprachlicher Chronistik aus überlie­ferungsgeschichtlicher Sicht, in Jahrbuch der Os­wald von Wolkenstein Gesellschaft 1,198129-55., Gert Mellville: Geschichte in graphischer Gestalt. Beobachtungen zu einer spätmittelalterlichen Darstellungsweise, in Geschichtsschreibung und Geschichtsbewusstsein (mint 1. jegyz.) 76-79. Egy újabb Utino-kéziratról hírt adó tanulmányra Viz­kelety A. hívta fel a figyelmemet Tilo Brandis: Ein mittelhochdeutscher Papst-Kaiser-Rotulus des 15. Jhs., in Festschrift Albi Rosenthal. Hrsg. Rudolf Elvers. Tutzing 1984 67-80. (Jelzete Ber­lin, Staatsbibl. Ms. 143) 16 Karácsonyi János: Adalékok krónikáink tör­ténetéhez. Magyar Könyvszemle 3,1895 219-229., Zsák I. Adolf: A római Ottoboni-könyvtár hazai vonatkozásai. Magyar Könyvszemle 17, 1909 224т-251. Mályusz Elemér: A Thuróczy-krónika és for­rásai. Bp. 1967. 76. 17 Anno 880, Karolus Ш: „Hiis temporibus gens IIunnorum...in Pannoniam venit et eiectis inde Bavariis usque hodie permanserat" 18 Itt jegyezzük meg, hogy a 14. század elején Paulinus Minorita VUágrónikájában érdeklődik a magyai; ill. a hun történet magyar forrásai iránt (Kézai), de úgy tűnik, hogy Paulinus és Johannes de Utino hun-magyar adatainak forrása eltérő vö. Veszprémy L.: La tradizione unno-magiara nella Cronaca universale di fra' Paolino da Venezia. in Spiritualitá lettere nella cultura italiana e unghe­rese del basso medioevo. Cura di S. Graciotti e C.Vasoli. Firenze, 1995 355-375. 19 Bónis Gy.: A jogtudó értelmiség a Mohács előtti Magyarországon. Bp. 1971. 254-259., Má­lyusz E.: A Thuróczy-krónika forrásai im. 76-77. 20 A kódex útjára Vizkelety A. im. 206-207. Bertényi Iván SZENT LÁSZLÓ KULTU­SZÁNAK ANJOU-KORI TÖRTÉNETÉHEZ* Az utóbbi két évtizedben immár har­madszor kerül sor Szent László király em­lékének a megünneplésére. 1977-ben u­ralma kezdetének volt a 900., 1992-ben szentté avatásának a 800. évfordulója, idén halálának a 900. évfordulóján tisz­telgünk előtte. Minthogy az egyes évfor­dulók alkalmából írt tudományos mun­kák alapos kidolgozása, majd megjelen­tetése olykor több évet is késik, nyugodtan mondhatjuk, hogy immár csaknem két évtizede a László királyra emlékezés idő­szakát éljük Ennek a gondolatkörnek a jegyében a rá vonatkozó források kiadása1 mellett sor került egyes bel- és külpolitikai jellegű intézkedéseinek és azok hatásai­nak a vizsgálatára,2 a hagyományőrző és a liberális nézőpontű egyháztörténet-írás egyaránt kijelölte a helyét a magyar szen­tek sorában, illetve megkísérelte „tipizál­ni" személyét a szentek nemzetközi kul­* A Magyar Egyháztörténeti Enciklopédia A-lapítvány „Egyház és társadalom" c. ülésén 1995. november 24-én elhangzott előadás.

Next

/
Thumbnails
Contents