Századok – 1996
Kisebb cikkek - Terplán Zoltán: Az etelközi fejedelemválasztás és vérszerződés kérdéseiről IV/969
KISEBB CIKKEK 975 tesen ír erről mindjárt a fejedelemválasztás után és a kárpát-medencei honfoglalás megkezdése előtt.) Azonban ha nem a magyar törzsek egyenrangú vezetői kötöttek egymással vérszerződést, akkor felvetődik a kérdés: egyáltalán történt-e ilyen politikai esemény az Etelközben vagy ez csak Anonymus elképzelése volt. Mielőtt választ keresnénk erre a kérdésre, érdemes idézni egy részletet Anonymus művéből: „... a hét fejedelmi személy, akit hétmagyarnak hívnak, kijött Szcítia földjéről nyugat felé. Közöttük kijött Almos vezér, a Magóg király nemzetségéből való Ügyek fia, jó emlékezetű férfiú, uruk és tanácsadójuk nekik; kijött pedig a feleségével meg a fiával, Árpáddal, valamint a nagybátyjának, Hüleknek két fiával: Szovárddal és Kadocsával, továbbá ugyanerről a vidékről való szövetséges népeknek megszámlálhatatlan sokaságával."3 6 A vezérek és Almos rokonságának az említését követően „szövetséges népek"et említ Anonymus, akiket nem nevez meg név szerint.3 7 Konstantinos császár azonban tud egy népről, akik az Etelközben csatlakoztak a magyarokhoz: „... az úgynevezett kabarok a kazárok nemzetségéből valók. (...) és elmenvén letelepedtek a türkökkel együtt a besenyők földjén, összebarátkoztak egymással, és holmi kabaroknak nevezték el őket. (...) Egy fejedelem van náluk, azaz a kabarok három törzsében, aki máig is megvan." Néhány sorral lejjebb ezt mégegyszer megismétli: „És így egymással összeolvadván, a kabarok a türkökkel a besenyők földjére telepedtek le. Ezután Leon, a Krisztus-szerető és dicső császár hívására átkelvén a Dunán és megtámadván Symeont, teljesen legyőzték.."38 Két fontos dolgot tudhatunk meg ezekből a mondatokból. Az első az, hogy a kabarok három törzse egy fejedelem irányítása alatt az Etelközben csatlakozott a magyarokhoz. (Konstantinos császár más helyen és összefüggésben csak az általa „Etelköz"-nek nevezett magyar szállásterületeket tartja a „besenyők földjének", vagyis annak a területnek, ahol a 10. század közepén a besenyők éltek.3 9 ) A második pedig az, hogy ez a kabar csatlakozás Bölcs Leó császársága idejében —vagy néhány évvel korábban—történt, tehát a kárpát-medencei honfoglalást megelőző években. Hogy ez pontosan mikor történt, arról Konstantinos császár nem ír. A kabarok csatlakozása a magyar törzsekhez nyilván nem volt véletlenszerű: szövetségeseknek gondolták a magyarokat a kazárok elleni küzdelmükben, nem kellett attól tartaniuk, hogy a magyar vezetők kiszolgáltatják őket ellenfeleiknek. Véleményem szerint ez a csatlakozás azután történt már, hogy a magyarok megválasztották a fejedelmet — vérszerződés kötése nélkül —, és folytatódtak a törekvések, hogy teljesen elszakadjanak a kazár függéstől. Ez 862 után, az első Kárpát-medencébe vezetett hadjáratot követő években lehetett, de még a 881. évi katonai akció előtt. A 881. évi Bécs környékén történt hadjáratban ugyanis már — nagy valószínűséggel — kabarok harcoltak a magyarok oldalán, mint egymás szövetségesei. 4 0 A kabarok csatlakozása valószínűleg a 862 és 881 közötti években történhetett, és ez a szövetség már nyerhetett megerősítést vérszerződéssel, hiszen a kabarok nem voltak a magyarok rokonai.4 1 Politikai érdekeik azonban azonosak voltak — függetlenedés a Kazár Birodalomtól —, és ezen céljuk elérésében számíthattak egymásra, mindkét törzsszövetség erős szövetségest találhatott a másikban. A magyaroknak azért is előnyös lehetett ez a szövetség, mert az etelközi területeket három oldalról erős
