Századok – 1996
Kisebb cikkek - Terplán Zoltán: Az etelközi fejedelemválasztás és vérszerződés kérdéseiről IV/969
976 KISEBB CIKKEK népek határolták — mint arról feljebb szóltunk. A kabarok három törzse egy fejedelem vezetése alatt nyilván nagy létszámú harcos, asszony, gyerek csatlakozását jelentette a magyarokhoz. Talán nem merész az a feltételezés, hogy A-nonymus — anélkül, hogy konkrétan megnevezné őket — rájuk értette azt, mikor a magyarokkal együtt vonuló „ugyanerről a vidékről való szövetséges népeknek a megszámlálhatatlan sokaságáéról ír. A magyarság honfoglalás előtti időszakának két döntő fontosságú politikai eseményét, a fejedelemválasztást és a vérszerződés megkötését nem választotta el egymástól hosszú időszak. A Névtelen jegyző korából tekintve, az 1200-as évek elején, úgy tűnhetett, mint egyetlen, de meghatározó politikai döntés, a fejedelemválasztás két mozzanata, amelyek egymással szorosan összetartoznak. Ehhez a felfogáshoz esetleg az is hozzájárulhatott, hogy a kabar törzsek vezetője fejedelem volt, tehát Almossal egyenrangú,bár a magyar törzsek alávetett népként kezelték a kabarokat.4 2 A 9. század második felében még lehetett annak jelentősége, hogy a kabarok és fejedelmük csatlakozott a magyarokhoz, de több évszázaddal később, a középkori Magyar Királyság idején ez már nem tűnt túl jelentős politikai eseménynek. Fontossággal inkább az bírt, hogy Almos megválasztásával kezdődött az Árpádházi uralkodók korszaka (a „kettős fejedelemség" intézményéről, tisztségéről középkori krónikásaink nem tudnak). Anonymus művében a magyar fejedelemválasztás és vérszerződés közvetlenül az előtt szerepel, hogy a magyarok és a „szövetséges népek" elindultak kárpát-medencei új hazájukba. Valószínűleg Anonymus evvel próbálta érzékeltetni azt, hogy a magyarok a nagy esemény előtt döntő fontosságú politikai döntést (döntéseket) hoztak. Ezt még azzal is megerősítette, hogy leírta a vezérek és Almos fejedelem „esküjét", mint ami az egész eseményt keretbe fogja és megerősíti.4 3 , A vérszerződés történeti tény, de Béla király névtelenjegyzőjénél olvasható pontozataiban a hagyomány már az író korának alkotmányjogi felfogásával vegyült."4 4 Hóman Bálint véleménye áthidaló megoldást keres az eskü pontjainak magyarázatára Nem utasítja el mereven, és nem is próbálja csak П. András király korából magyarázni az eskü pontjait, jogfelfogását. Nagyon valószínű, hogy a kárpát-medencei honfoglalás előtti időszakjogszokásai, hagyományai (a „consuetudo") tovább éltek a középkori keresztény Magyar Királyság idején is, főképpen Árpád-házi uralkodóink korában.45 (Sajnos a keresztény törvénykezés előtti időszak magyar jogszokásairól nagyon kevés az ismeretünk.)4 6 A források alapján vizsgálva az Etelközben történt fejedelemválasztást és a vérszerződés kötését, két következtetést összegezhetünk. Az első az, hogy nem egyetlen politikai döntés egymással értelmében összefüggő mozzanatairól beszélhetünk, hanem két, időben és szándékában is eltérő döntésről van szó. A fejedelemválasztás, mely valószínűleg 854 és 862 között történt, a besenyőktől vereséget szenvedett, az újbóli kazár függés lehetősége előtt álló magyar törzsek vezéreinek az elhatározása volt, hogy az alkalmankénti szövetséget, szövetségeket felváltsa egy erőteljes törzsszövetség. Almos személyében olyan fejedelmet választottak, akiről feltételezték, hogy van elégereje és tekintélye, hogy a későbbiekben felmerülő diplomáciai és katonai problémákat megoldja A második pedig az, hogy a vérszerződés a fejedelemválasztást követően, de
