Századok – 1995
Közlemények - Ifj. Barta János: Illúziók és realitás a magyar jakobinusok mozgalmában IV/883
892 IFJ. BARTA JÁNOS megint a korábbi röpiratok egyik elemében találja meg: megszabadulhat három zsarnokától, a királytól, a mágnásoktól és a főpapságtól. Természetesen már a Reformátorok Társaságának kátéjában is kimutathatók olyan elemek, amelyek a francia filozófia gondolatvilágából kerültek be e programba, jellemzői mégis túlnyomó többségükben megtalálhatók a korábbi hazai reformprogramok valamelyikében. A reformpárti nemességnek tehát — konzervatív társaikkal ellentétben — nem okozhatott gondot ennek a programnak a vállalása. Az Embernek és Polgárnak Oktató Könyvecskéje (azaz a Szabadság és E-gyenlőség Társaságának a kátéja) célkitűzéseiben már korántsem volt ennyire konkrét. Fontos eleme a parasztság jogfosztottságának elítélése (alávetett helyzetét Martinovics a rabszolgáéval vagy akár a baroméval véli azonosíthatónak) s egy szövetség előrevetítése a nemesség és a parasztság között. A polgári jogegyenlőség, a természeti jogok érvényrejuttatása azonban csak mint ködös, távoli valóság jelennek meg benne. Ez a káté — bár elképzelései radikalizmusában még mindig nagyon távol állt a francia forradalom jakobinusainak célkitűzéseitől — mégis hazánkban eddig jobbára ismeretlen törekvéseket tükrözött, amelyeket Martinovicsnak polgári gondolkodású hívei számára kellett volna elfogadható módon formába öntenie. A szerző azonban ebben korántsem mutatkozott olyan eredményesnek, mint a másik kátéval. A Reformátorok Kátéját a mozgalom minden résztvevőjének ismernie kellett. Kazinczy emlékezéseiben úgy nyilatkozott, hogy amikor Szulyovszky felolvasta neki, irtózatosnak tartotta a szöveget, attól a „haja is az égnek meredt". Mások nem találták annyira félelmetesnek a benne foglaltakat. Szentjóbi Szabó László védőügyvédje arra a vádra, hogy védence miért nem jelentette fel a felforgató írás terjesztőit, azzal válaszolt, hogy 1790 körül ennél merészebb röpiratokat is terjesztettek büntetlenül.3 3 Úgy tűnik, a káté célkitűzései végül mégsem riasztották el a nemesi résztvevőket. A perek során az ítéletig eljutó 46 vádlott 65%-a volt nemes. Kazinczy állítólagos rémületét is inkább az magyarázza, hogy utólag a maga felelősségét igyekezett csökkenteni.3 4 Azt viszont, hogy a résztvevők közül hányan ismerhették Az Embernek és Polgárnak Oktató Könyvecskéjét, lehetetlen megállapítani. Az igazgatók — Sigray kivételével — ismerték (Szentmarjaynak voltak is bizonyos fenntartásai a résztvevők megtévesztése miatt), bizonyára ismerték a polgári származású résztvevők s sokan ismerhették a nemesi értelmiség tagjai közül is. Mások viszont nem tudtak róla. Kazinczynak — aki sem visszaemlékezéseiben, sem a Szirmay Antal munkájához készített jegyzeteiben nem nyilatkozott a mozgalom célkitűzéseiről — néhány leveléből arra következtethetünk, hogy csak a mozgalom mérsékeltebb programját ismerte.3 5 Berzeviczy Gergely is azért állíthatta munkájában, hogy a mozgalom minden célkitűzése megfelelt a magyar törvényeknek, mert nem ismerte a Szabadság és Egyenlőség Kátéját. A jól kidolgozott program mellé ugyanakkor csapnivaló szervezőmunka társult. Az elképzelések ebben a vonatkozásban is tetszetősnek tűnnek. A szervezőmunkát a két társaság regulái szabályozták (a kettő közül csak a Szabadság és Egyenlőség Társaságának regulái maradtak fenn).3 6 A tagok felvétele szigorú konspirációs elvek szerint történt. Mindenki két új tagot volt köteles beavatni,
