Századok – 1995
Tanulmányok - Gecsényi Lajos: Bécs és a hódoltság kereskedelmi összeköttetései a 16. században (Thököly Sebestyén felemelkedésének hátteréhez) IV/767
776 GECSÉNYI LA-DOS bályok, a szigorodó vámellenőrzések és nem utolsó sorban a szaporodó vámok, az emelkedő vámtételek ha nem is számolták fel ezt a kapcsolatrendszert, kétségkívül megnehezítették fenntartását. Miként bizonyára negatívan befolyásolta a hódoltsági kereskedelem biztonságát, a közállapotokat Debrecennek 1565-ben Lazarus Schwendi csapatvezére Székely Antal által történt kirablása (amely ezen évek legnagyobb, az 50 000 forintot meghaladó készpénzzel és áruval rendelkező kereskedőtársasága teljes bukását okozta45 ), illetve 1566-ban Gyula eleste, a török uralom kiterjedése és megszilárdulása az Alföldön. A problémák felismeréséből adódott egyes kortársak számára az a következtetés, hogy a hódoltsági kereskedelem közvetítéséből a királyi Magyarország szabad királyi városainak polgárai — élve vámmentességükkel, szabad ausztriai közlekedésükkel —jelentékeny haszonnal részesedhetnek. Azt, hogy miért éppen a nagyszombatiak voltak azok akik a pozsonyiakhoz mérten sokkal gyorsabban átlátták ezt a lehetőséget és széleskörűen éltek is vele, legfeljebb találgatni lehet.4 6 Két tényezőt mindenesetre megemlítenénk. Az egyik, a nagyszombati társadalomnak a pozsonyihoz képest nyitott volta, a másik, zömében magyar lakossága. Ez vonzotta a török elől menekülő pesti és szegedi polgárokat és ez tette lehetővé a Tiszántúl és Erdély városaival, mezővárosaival már a török hódoltság kezdeti szakaszában szövődő kereskedelmi ügyleteket, amelyek az 1560-as években egyre jobban kiteijedtek. A nagyszombati és a debreceni jegyzőkönyvek példák tömegével szolgálnak erre.4 7 Hasonló meggondolás késztethette a hódoltságban, Túr és Debrecen vidékén működő — 20 esztendővel korábban Bécsben is ismert, hasonnevű apja vagy rokona nyomdokain járó kereskedőt - Thököly Sebestyént 1568 táján lakóhelye elhagyására és Nagyszombatba történő áttelepülésére.4 8 Sorsa sok hozzá hasonló hódoltsági menekülő életét példázza, részeként annak a kiterjedt társadalmi mozgásnak, amely Mohács, de még inkább 1541, után éppen a kereskedőket, mint a legmobilabb csoportot magával sodorta. Ifjú koráról 1578-ban készült beadványában annyit árult el, hogy „bizonyos vagyok abban, hogy mint olyan, aki ifjúságától kezdve a török területet Magyarországon keresztül utazta, minden utat és révet ismer, ahol a törököknek és tatároknak sokszor volt tábora, ismerős fajtájukkal, tulajdonságaikkal és hatalmukkal, vész idején Isten segedelmével és O császári felsége engedélyével a kereszténységnek nem sok pénzzel és csekély veszéllyel, nagyobb hasznot hozhatok, mint sokan mások sok és nagy veszéllyel, néhány millióval." A török hódoltságbeli származását mindezen felül megerősíti az a közlése is, hogy idős és beteg szüleit a hetvenes évek közepén tudta a török hatalma alól Nagyszombatba hozni és ez együtt járt javaik elvesztésével 4 9 Azt, hogy pontosan honnan jött, ma még homály fedi. Az 1540-es évekből ismert Thököly Sebestyént, hol gyulaiként, hol debreceniként, hol váradiként jelölték. Mindhárom hely azonos területen való mozgást jelez. Az átköltözés időpontjáról a legmegbízhatóbb támpontot saját, 1575-ben Bécsben tett, vallomása szolgáltatja, amikor is arról beszélt, hogy 7 éve utazik le és fel a császárváros és Nagyszombat között. 5 0 Ezt erősíti meg a debreceni jegyzőkönyvek 1569. február 3-án kelt bejegyzése, amelyben még úgy említik, mint túri (de Thwr) Thököly Sebestyént, akinek szolgája Pál deák tett tiltást.5 1 Egy hónappal később, 1569. március 8-án a Magyal* Kamarához küldött királyi leirat viszont a szempci harmincadon esem-
