Századok – 1995

Történeti irodalom - Letters and Dispatches 1924–1944. Raoul Wallenberg; „…Hogy a budapesti Wallenberg-kiállítás emléke fennmaradjon”; Emberirtás; embermentés. Svéd követi jelentések 1944-ből. Az auschwitzi jegyzőkönyv (Ism.: Karsai László) III/750

750 TÖRTÉNETI IRODALOM szervezete magyarországi csoportjának főnökéről volt szó (Chef der Landesgruppe Ungarn der Auslandsorganisation der NSDAP). Néhány szót a történet egyik-másik szereplőjének jellemzéséről is. A nagyon olvasmányos könyv szerint — Rónai András emlékiratából kölcsönözve a jellemzést — Teleki és Csáky „egymás mellett úgy festettek, mint egy bölcs egyházatya és a kis sekrestyése". Mint mondja, ez utóbbit „Teleki nagyon szerette és megbízott benne". Hát ez nem ilyen egyszerű. Hivatkozhatnék e tekintetben más véleményen lévő emlékírásokra éppúgy, mint a szakirodalomban feltárt tényekre. S bár Csáky személyi titkára szerint a külügyminiszter nem volt különösebben németbarát, Telekinek mindenesetre tanácsosabb volt Csáky és külügyminisztériuma megkerülésével tartani londoni kapcsolatait. Ismeretes továbbá, hogy Csáky miniszterelnöki ambíciókat melengetve, megpróbálta kitúrni a kétkulacsos Telekit a kormányfői székből, s Horthynak kellett elsimítania konfliktusukat. Az csak Teleki mindezeken felülemelkedni tudását mutatja, hogy Csáky halálakor nagyon melegen méltató beszédben emlékezett meg róla, mint akiben leghűségesebb munkatársát veszítette el. Mit szóljunk továbbá ahhoz — még ha egy szakmonográfiából lett is átvéve —, hogy „Imrédy mágikus hatást tudott gyakorolni Telekire, aki szinte félt tőle"! Hát Horthy jellemzéséhez, aki a könyv szerint Teleki ravatalánál ,.sírva borult barátjának holttestére", és Hitlerhez írt levelében is olyan szépen emlékezett meg róla? De a történetírás már feltárta súlyos felelősségét a Teleki tragédiáját előidéző körülményekben. Hitler pedig aligha azért mutatott megértést a Teleki-feltételekhez való visszatérés iránt, mert — mint olvashatjuk — „alapjában szentimentális természetű volt és hatással volt rá Teleki önfeláldozása". Az ő szemében Teleki öngyilkossága semmiképpen sem lehetett önfeláldozás, hanem — pillanatnyilag — meglehetősen zavaró momentum. Néhány nap múlva azután megtalálta a módját, hogyan lehet hatni a magyarokra, hogy előkészületeiket némileg mégis fokozzák, s végül áthágatta velük azt az elvet is, hogy a Jugoszláviába benyomuló magyar haderő Magyarország történelmi határait nem lépi át. Az elmondottakkal talán sikerült érzékeltetnem, mennyire fontos témával, bonyolult kérdésekkel foglalkozik az ismertetett könyv, mennyi még a tisztázatlan, vitatható kérdés, amelyek átgondolásához ösztönzést ad. Mennyire fontos lenne a történetírás eredményeinek higgadtabb figyelembe vétele, a felhasználható sokszínű anyag körültekintőbb ellenőrzésével. Nem kell egy tárgyilagosabb generációra várni, amelynek eljövetelébe veti a szerző reményét; már most el lehetne és kellene kezdeni a szerinte politikai indíttatású elfogultságok felszámolását, de ebben sem járva el egyoldalúan. Tilkovszky Lóránt I. LETTERS AND DISPATCHES 1924-1944. RAOUL WALLENBERG LEVELEK ÉS TÁVIRATOK. RAOUL WALLENBERG Arcade Publishing, New York - Pub. in association with The United States Holocaust Memorial Museum, 1995, 286 old. n. „...HOGY A BUDAPESTI WALLENBERG-KIÁLLÍTÁS EMLÉKE FENNMARADJON" Szerkesztette: Garai Sári, Szövegét írta: Ember Mária, Fényképezte: Kovács Tamás Wallenberg Füzetek I., Katalógus, Budapest, 1994, 196 old. IH. EMBERIRTÁS, EMBERMENTES. SVÉD KÖVETI JELENTÉSEK 1944-BŐL. AZ AUSCHWITZI JEGYZŐKÖNYV Válogatta, fordította, a bevezetést és jegyzeteket írta: Bajtay Péter Katalizátor Iroda K., Budapest, 1994. 182 old. Raoul Wallenberg svéd diplomata a zsidó Holocaust legismertebb hőse. Nem elsősorban azért, amit az üldözött budapesti zsidókért ténylegesen tett, hanem azért, mert 1945 januárjában a szovjet hatóságok Moszkvába hurcolták, ahol minden bizonnyal meg is halt. 1945. január 14. utáni sorsával kapcsolatos dokumentumokat Ember Mária fontos tanulmányában már földolgozta1

, most az 1992. augusztus 4-én, Wallenberg 80. születésnapján a budapesti Legújabbkori Történeti