Századok – 1995
Történeti irodalom - Páva István: Trianon – Belvedere – Hadbalépés (Ism.: Tilkovszky Loránt) III/743
743 TÖRTÉNETI IRODALOM Elsősorban a nagyközönség könnyebb tájékoztatására és az intézeti tagok mindennapi használatára hozták létre a térképtárat. A 2x2, 2x3 m-es nagyságú térképek a Duna-medence nemzetiségi összetételéről, annak változásairól megyénként adtak áttekintést. Az intézetben folyó oktató, nevelő tevékenység mindig szerves részét képezte a PEKI életének. Ennek formája a heti 2 órás szeminárium volt. A Kisebbségi Intézeti Szeminárium önálló meghirdetésére az 1936/37. tanévtől került sor. A szemináriumi ülésen mindig jelen volt Faluhelyi, aki a nemzetiségi-kisebbségi témákról tartott referátumok utáni vitát, beszélgetést vezette. A szemináriumi témákat kezdetben az igazgató professzor jelölte ki, később egyre nagyobb szerepet kapott az intézeti tanársegéd. 1938-ban 3 évre készült szemináriumi terv, amely a 19. század végétől szándékozott feldolgozni a térség kisebbségi-nemzetiségi kérdéseit. Az 1943/44. tanév elején érdekes teszt kitöltésére került sor. A kérdőív a kisebbségi, nemzetiségi problémák iránt érdeklődött. A kísérletben részt vett 18 személy válaszai igen vegyesek voltak, összességében nem nevezhetők pozitívnak. Pl. A Szovjetunió nemzetiségei közül kettőt soroltak fel! Vagy a trianoni területveszteségekre adott válaszok is elég hiányosak voltak! Ezt a felmérést is figyelembe vették a további szemináriumi terv elkészítésében. A PEKI a társadalom viszonylag széles rétegeivel igyekezett megismertetni tevékenységét. Erre adtak nagyon jó lehetőséget az ún. kisebbségi kultúrnapok. 1937-től évente megrendezték, mindig érdekes, aktuális programmal. Pl.: 1937-ben a fő téma „az utódállamokkal való gazdasági kapcsolatok hatása a kisebbségi magyar nemzetrészekre" címet viselte. A tudományos programot kultúrműsor követte, amelyben a kortárs magyarnyelvű irodalom határainkon túli jeles képviselői szerepeltek: Herczeg János, Reményik Sándor, Szombathy Viktor, Tamás Lajos, Tamási Áron, Mécs László. Tompa László versét Faluhelyi Veronka adta elő. Bédi Imre könyvének kiemelkedően fontos fejezete: „Faluhelyi Ferenc közéleti és tudományos tevékenysége." A kiváló tudós és tudományszervező professzor életútját a szerző, mint volt tanítvány, majd később közvetlen munkatárs követi végig, bemutatva tanára tudományos tevékenységét, annak nemzetközi vonatkozásaival együtt. Bepillantást enged Faluhelyi emberi, pedagógusi habitusába is. Hogy a könyv olvasója teljes képet kapjon az intézet tevékenységéről, Bédi „Az intézet tagjainak részvétele az ismeretterjesztésben" címmel röviden összefoglalja a munkatársak ezirányú tevékenységét is. A kötetet értékes Függelék egészíti ki: 1. a Kisebbségi Intézet működéséről készült tanulmányok felsorolása, 2. doktori értekezések jegyzéke (amelyek az intézetben folytatott kutatások alapján készültek). A téma iránt érdeklődőket jegyzetek és névmutató segíti a könnyebb tájékozódásban. Figyelmet érdemel a kötet illusztrációs anyaga is: fényképek, fakszimilék. A könyvet angol, német és francia nyelvű rövid rezümé egészíti ki. Talán nem ártott volna ezt az intézet által vizsgált nemzetiségek nyelvén is megjelentetni. Összességében megállapíthatjuk, hogy Bédi Imre munkáját haszonnal olvashatják a kisebbségi problémák kutatói ugyanúgy, mint a tudománypolitika szervezői. Huszár Zoltán Páva István TRIANON — BELVEDERE — HADBALÉPÉS Pannónia Könyvek. Pécsi Tudománytár. Pécs, 1995. 262 o. A Párizs-környéki Trianon kastélyban 1920-ban aláírt súlyos békeszerződés revíziójának elérésére irányult magyar törekvés 1938 és 1941 közt négy ízben vezetett csehszlovák, román, jugoszláv uralom alá került területek visszaszerzésére: 1938 november elején felvidéki, 1940 augusztus végén kelet-magyarországi, észak-erdélyi részek és a Székelyföld a tengelyhatalmak döntőbíráskodása révén jutott vissza, amelynek mindkét esetben a bécsi Belvedere-kastély márványterme volt a színtere; Kárpátalja 1939 márciusi, a Délvidék 1941 áprilisi visszavétele viszont magyar katonai erővel történt, miután a csehszlovák, illetve jugoszláv államalakulat az ezeket ért német agresszió, valamint a szlovák, illetve horvát függetlenség kikiáltása következtében megszűnt. Hogy a magyar revíziós politika e sikereinek milyen ára volt, hogyan és mennyiben
