Századok – 1995
Dokumentumok - Gergely Jenő: Concordatum Hungaricum. A nyilas kormány konkordátum-tervezete 1945 elején III/695
A NYILAS KORMÁNY KONKORDÁTUM-TERVEZETE 1945 ELEJÉN 701 kintette az egyházakra vonatkozó mondandójának összefoglalását. „Akaijuk a keresztény hit és valláserkölcs védelmét és ápolását. A történelmi magyar egyházaknak és egyházi rendeknek a közelmúltban is betöltött nemzetmentő és nemzetépítő szerepét elismerve és méltányolva, nevelő és tanító hivatásuk betöltését a jövőben is fenn akaijuk tartani számukra olyképpen, hogy az egységes magyar nemzeti közszellem a nevelésben és tanításban soha csorbát ne szenvedhessen."3 2 Imrédy, aki nyilván kiválóan ismerte az állam és az egyházak kapcsolatrendszerét, múltját és jelenét, tudatosan szűkszavú volt az egyházpolitika terén. Nem kívánták bolygatni a főkegyúri, kegyúri jogokat, az egyházak vagyoni kérdéseit, jövedelmeit stb. Az viszont a fentiekből is kitűnik, hogy a konstruktív együttműködésre a történelmi keresztény egyházakkal számítottak csak. Az egyházak — alapvető evangelizációs küldetésük mellett — oktatási-nevelési tevékenységét tekintette csak az Imrédy-párt nemzeti szempontokból szükségesnek és folytatandónak. De e téren is az egyházak szabadságának korlátait az „egységes magyar nemzeti közszellem" jelölte ki, illetve szabta meg. Tehát az állam által előírt és deklarált nevelési-oktatási program keretében érvényesülhetett csak az egyházak ilyen tevékenysége. Végezetül inkább kuriózumként, semmint jellemzőként említhető meg az igencsak tarka szélsőjobboldali politikai palettán a Nemzeti Tábor (Magyar Szocialista Mozgalom), amelynek Szüts István ügyvéd volt a vezetője. A párt 1940-ben közzé tett programja az egyedüli, amely „magyar világnézetet", kissé tágabban értelmezve mondandóját: magyar hitvallást akart alkotni. Ok is kijelentették, hogy „a krisztusi keresztény szellemet olyan természetes és magától értetődő alapnak tartjuk, amelyről még csak nem is beszélünk". Az új magyar nacionalista szellem náluk abból táplálkozik, hogy hiszik: „Isten szerepet szánt ennek a népnek."3 3 A Nemzeti Tábor valóban zavaros fejű „ideológusai" arra vállalkoztak, hogy megalkossák a „magyar világnézetet". A programból ennek konkrét mibenlétéről nem sok minden derül ki; inkább csak azt tudjuk meg, hogy mire épül, azaz miket tekintettek annak forrásául? „Ez a magyar ideológia, magyar világnézet a vérszerződés szilárd talapzatára épül... A Vérszerződés; a Szent Korona eszménye; a jus resistendi közjogi intézménye; és a kettőskereszt szimbólum jelenti az igazi magyar fajvédelmet, vagyonvédelmet, szociális elrendeződést és alkotmányos lelkületet."34 Az egyetlen, valamiféle „újpogányság" felé tett hazai jobboldali kísérletben is elegyedett a kereszténység és annak szimbólumrendszere a kereszténység előtti magyarság hagyományaival (vérszerződés). 2. A katolicizmus és a nyilasok A katolikus egyháznak a nemzetiszocializmushoz és hazai változataihoz való viszonyát egyértelműbbé tette XI. Pius pápa 1937. március 14-én kiadott Mit brennender Sorge kezdetű enciklikája.35 A pápa ebben elítélte a nemzetiszocializmus természeti törvénybe ütköző, a keresztény hitelvekkel és erkölccsel össze nem egyeztethető tanait, illetve az ebből következő németországi egyházüldözést. A hazai katolikus sajtó részletesen ismertette az enciklikát, és az Actio Catholica megbízásából Közi-Horváth József győregyházmegyei pap, az Actio Catholica tit-
