Századok – 1995
Dokumentumok - Harsányi Iván: 1943–1944 magyarországi eseményei spanyol diplomáciai iratok tükrében III/629
SPANYOL DIPLOMÁCIAI IRATOK MAGYARORSZÁGRÓL (194.3-44) 671 28. Sanz Briz budapesti ügyvivő - Jordana külügyminiszternek Budapest, 1944. július 22. Őfőméltósága Magyarország kormányzója megnyilatkozásai Spanyolország képviselője előtt. Szigorúan bizalmas! E hó 19-én az államfő egyik hűséges embere jelezte nekem, hogy a legutóbbi napokban Őfőméltósága a legszívélyesebben fogadta a semleges országoknak ebbe a fővárosba akkreditált képviselőit. Ezt a híradást úgy értelmeztem, mint Ófőméltóságától kiinduló felkérést arra, hogy találkozhasson Spanyolország képviselőjével. így hát audienciáért folyamodtam, amit már a következő napra kitűztek. A találkozás számomra annál érdekesebbnek ígérkezett, mert abban a pillanatban a közvéleményben teljes zűrzavar uralkodott és a legellentmondóbb vélekedések fogalmazódtak meg arról a politikai vonalról, amelyet Őfőméltósága követ, és azokról a lehetséges következményekről, amelyek ebből származnak. Mindez a Kormányzó szavainak sajátos jelentőséget kölcsönzött. Néhány igen rövid udvariassági fordulat után Őfőméltósága hozzálátott, hogy elmesélje nekem azokat az incidenseket, amelyek az elmúlt március 19-én érték el tetőpontjukat, az országnak a német erők általi megszállása révén. Az ilyen incidensek egyike, mint ezt Méltóságod jól tudja, ahhoz a látogatáshoz fűződik, amelyet Horthy tengernagy a Führer főhadiszállásán tett.51 Az említett találkozó során a Kormányzóval közölték a Reich által hozott döntést, hogy megszállják Magyarországot. Ezt a döntést arra a tényre alapozták, hogy három angol tiszt érkezett Magyarországra, azzal a céllal, hogy kapcsolatot teremtsenek a Kállay-kabinettel, s hogy tanulmányozzák egy különbéke előfeltételeit.52 A Kormányzó ott azt válaszolta, hogy — noha nem tudott a dologról — soha senkinek nem szabad elzárkóznia attól, hogy szóbeli kapcsolatot teremtsen az ellenséggel, minthogy ez, az adott esetben Anglia, üzenetben kérhetné Magyarországot, hogy szolgáljon közvetítőként Németország irányában. Ennek tárgya az lehetne, hogy a Reich vonja vissza erőit a nyugati frontról, annak a biztosítása után, hogy nem éri támadás és így minden erőfeszítését Oroszország megsemmisítésére fordíthassa, ami után elérhető lenne a béke. Ennek a hipotézisnek a kézenfekvő volta a Kormányzó szerint igazolhatja az említett kapcsolatfelvételt. Őfőméltósága hozzáfűzte nekem: bár az utóbbi időben meghonosodott az a szokás, hogy az államfők, ha országuk veszélybe, kerül, külföldre menekülnek, ő úgy ítéli, hogy kötelessége országa élén maradni és jelenlétével megóvni ennek az országnak a sajátos szerkezetét. Ez esetben kétszeresen is így van, mivel Hitler megígérte neki: abban a pillanatban visszavonja csapatait, mihelyt Magyarországon Németország iránt hűséges kormány alakul, és semlegesítik az itt élő zsidóság esetleges németellenes aktivitását. A Kormányzó úgy véli, hogy a három angol tiszt története egyszerűen és tisztán csak ürügy volt, amellyel igazolhatták Németország eljárását, mivel tar-
