Századok – 1995

Dokumentumok - Harsányi Iván: 1943–1944 magyarországi eseményei spanyol diplomáciai iratok tükrében III/629

SPANYOL DIPLOMÁCIAI IRATOK MAGYARORSZÁGRÓL (194.3-44) 661 természetesen Németország kárára. Azt beszélték, hogy ezért a németek úgy fognak bánni velük mint kémekkel. Szerencsére a németek eddig beérték azzal, hogy Németországba — azt hiszem, Ausztriába — vitték őket, kihallgatás végett. Voli tábornok felesége és leánya, akik együtt akartak maradni vele, Bécs mellett vannak. Jól bánnak velük, bár nem mozoghatnak szabadon. Legalábbis ez volt a helyzet 6-án. A követség más tagjait eleinte szabadlábon hagyták, később azonban letartóztatták őket, mivel megkísérelték, hogy egyfajta új királyi követséget hozzanak létre. Úgy tűnik, a németek megszerezték a Badoglio párti olaszok teljes listáját és a velük rokonszenvező magyarokét is. Ezt nekem Casertano, a fasiszta követ mondta, aki megkísérelte, hogy a Badoglio-párti diplomatákat küldjék a fasiszta Olaszországba, ahol — mint nekem állította — szabadlábra kerülnének. Ezzel szemben biztosabbnak látszik a lengyel menekültek vezetőjének a halála. Ezek mintegy 35 ezren vannak és a Kállay-kormány erősen oltalmazta őket. Légiót szerveztek, természetesen Németország ellen. Akkor törtek rá, amikor éppen a névsorokat és a kompromittáló iratokat égette. Mivel nem engedelmeskedett a felszólításnak, hogy az említett iratokat adja át, a németek tüzet nyitottak rá és megölték.4

1 Egy másik súlyos probléma a zsidóké. Nem áll, hogy ezt kizárólag Németország erőlteti. Egy szlovákiai magyar, a német megszállás és a Sztójay-kormány megalakulása kapcsán elégedetten mondta nekem: „Úgy, most mehetünk a zsidók ellen." Úgy gondolom, a népben ellenérzés él a zsidókkal szemben. A falvakban a zsidó, sok esetben lengyel, a pénzkölcsönző, a feketéző, a közvetítő kereskedő, a kis boltos, akiben a falusi ember általában a kizsákmányolót látja. A magasabb szintű tevékenységek, például a szabad foglalkozások területén sem felejtették el sokan a héberek könyöklését azoknak a rovására, akik nem azok. Magyarországon azonban a problémát súlyosbítja a zsidók létszáma. Legalább 5%-ot tesznek ki az össznépességből; Németországban, mielőtt Hitler jött, alig érték el az 1%-ot. Nagy részük, mintegy 400 000 fő, Budapesten található. Ez lakosságának egyharmada. A város most olyan lehet mint egy sárga csillagokkal teli égbolt, igazolva a Juda-Pest gúnynevet. Továbbá a zsidók erősen keveredtek a magyarokkal. E tekintetben saját megfigyeléseimre hivatkozhatom. Ismerek, természetesen felületesen, vagy 35 magyar családot a felsőbb osztályokból, amelyek a jobb társaságokban megjelennek. Közülük hatban, talán hétben is van zsidó keveredés. Ez mint látható igen magas arány. A német stílusú radikális antiszemita politika sok előkelő családban mély visszautasításba ütközhet. A mischling4

2

társadalmi problémája itt súlyosabbnak tetszik mint Németországban. Ezen túl ott vannak a lehetséges politikai és gazdasági következmények, például az ellenszenv átfordulása sajnálatba a válogatás nélküli üldözés láttán. S meglehet, egyhamar helyettesíteni sem lesz olyan könnyű a zsidókat. Egyéb zavarok a német gazdasági tervek nyomán is keletkezhetnek, a termelési módszerek révén, amelyekhez a magyarok, ez a nem túl szervezett nép, nincsenek hozzászokva. Az ipar, a piac és a fejadagok szigorú ellenőrzése, a feketepiac üldözése, a munkaszolgálat kiterjesztése stb. Mindez, azon túl, hogy személyes kényelmetlenségeket okoz, gazdasági zavarokká is terebélyesedhet. Nem