Századok – 1995

Dokumentumok - Harsányi Iván: 1943–1944 magyarországi eseményei spanyol diplomáciai iratok tükrében III/629

648 HARSÁNYT IVÁN miféle elméleti, vagy technikád módszerrel, amely lehetővé tenné, hogy az ország gazdasági rendjének a súlyos veszélyeztetése nélkül bevezessük őket. Ezeket a kérdéseket igen komoly emberek vitatják, nagyon mértéktartóim, a körülmények ismeretében és sok véleményt kikérve. Egy másik, nagyon fontos és nagy érdeklődéssel kísért probléma — mondta — a kisebbségeké. Legelső beszédem óta a legutóbbi időkig mindig igyekeztem, hogy e tekintetben körvonalazzam a magyar politikát. Mindezekben a beszédekben kinyilvánítottam: a magyar politika mindig értett hozzá, hogy gyakorolja hatalmát, uralmát a nemzetiségek fölött, be tudta kapcsolni a kisebbségeket a nemzeti munkálkodásba, képes volt asszimilálni őket, de sohasem erőszakosan. A magyar mentalitásban tehát nem szerepel a megtorlás szelleme. Ha a nemzet mégis úgy látná, hogy kénytelen ilyen eszközökhöz folyamodni, ezt nem politikai céllal tenné, hanem annak az érdekében, hogy javítson az Erdély déli részében élő magyar kisebbség nyomorúságos helyzetén. Ami az asszimilációt illeti, nyilvánította ki Kállay, nem érti, hogy a németek, akik ezen a földön élnek, miért csinálnak problémát az ügyből. Meg kell jegyezni, hogy ebben az országban elsősorban az értelmiségi osztály asszimilálódott és nem a néptömegek. Mi, magyarok vagyunk azok, akik alkalmanként tiltakozhatnánk ez ellen az asszimiláció ellen, nem engedve behatolni őket a magyar életbe, megakadályozva, hogy magas posztokat foglaljanak el, magas tisztségeket töltsenek be, előnyben részesítve azt, hogy ezeket magunk lássuk el. Mi azonban nem így gondolkodunk. Ellenkezőleg, nyitva hagyjuk számukra az ajtót, mintha magyarok lennének. Az sem igaz, hogy leigáznánk a szláv, vagy a román kisebbségeket. Az egyetlen, amit nem engedtünk meg, a nemességbe való betagolódásuk. Kállay úr ezután a frontról visszatért harcosok ellátmányáról beszélt. Megnyugtatta a közvéleményt, mondván: a kormány nem mulasztja el, hogy alaposan foglalkozzon ezzel az üggyel, és mindent meg fog tenni, hogy ezeket a katonákat megfelelően elhelyezzék, hogy az állam gondoskodjon róluk és támogassa őket. Miguel Angel de Muguiro Spanyolország követe MAE, Leg. R 1180. Exp. 1. 174/1943. 13. Muguiro budapesti követ - Jordana külügyminiszternek Budapest, 1943. november 18. Kommentárok a Minisztertanács elnökének beszédeihez A magyar külpolitika, amely az utóbbi hónapokban kirajzolódik, és amelyet az itteni kormány követni próbál, híven tükröződött azokban a beszédekben, amelyeket Kállay úr, a Minisztertanács elnöke rövid egy hét leforgása alatt tartott, s amelyekről megelőző jelentéseimben már számot adtam. A magyarországi Kárpátalja fővárosában, Huszton mondott beszédében a kormányfő, a kisebbségi problémáról szólva annak adott hangot, hogy Magyarország valamennyiükkel szemben mindig az egyenlőség rendjének a kialakítására törekedett, és mindig kész volt szorosabban együttműködni velük.