Századok – 1995
Dokumentumok - Harsányi Iván: 1943–1944 magyarországi eseményei spanyol diplomáciai iratok tükrében III/629
SPANYOL DIPLOMÁCIAI IRATOK MAGYARORSZÁGRÓL (1943-44) 649 Az a megállapítása, amelyet a magyarok és a Kárpátokban élő ukrajnai oroszok (rutének) közötti szolidaritásról és együttélésről tett, különösen érdekes a jelen pillanatban, amikor a moszkvai konferencia2 3 után, ha nem is részletezve, területi követelésekről is szó esett. A miniszterelnök úr éppen ezért igyekezett bebizonyítani, hogy Magyarország sohasem próbálta megkaparintani azt, ami más nemzeteké, kizárólag azoknak a területeknek a birtoklását védelmezte és követelte, amelyek hagyományosan és történelmileg hozzá tartoztak. Éppen ezért olyan jelentős Kállay úr nyilatkozata a kisebbségeknek, különösen ennek a szláv eredetű kisebbségnek a kezeléséről; ezeket a magyar nemzet integráns részének tekintik, és mindazokat a jogokat és kiváltságokat élvezik, melyeket a magyar fajú egyének. [Individuos de raza magyar] Ezzel azt akarta jelezni, hogy az e kisebbségek lakta területek leválasztása merénylet volna a nemzeti integritás ellen. így hát Magyarország, miniszterelnökének szavaival, igyekszik pontosítani álláspontját ezekben a pillanatokban, amikor a nagyhatalmak Európa e részének a jövőbeni szervezetével foglalkoznak. Ami a parlamentben elhangzott beszédeket illeti, Kállay úr világosan fejtette ki Magyarország katonai helyzetét, kijelentve, hogy az ország teljesítette kötelességeit és kötelezettségvállalásait, amelyeket a háromhatalmi egyezményhez való csatlakozása rótt rá, amikor Oroszországba küldött egy hadsereget. Ez — mondta — sajnos igen komoly és fájdalmas veszteségeket szenvedett, emberekben és mindenekelőtt hadianyagban, s így a magyar hadsereg jelenleg csupán saját határainak a védelmét láthatja el, hogy biztosítsa az ország területi integritását azokkal a támadásokkal szemben, amelyek kívülről érhetik. így hát a kormányfő leszögezte álláspontját azzal a két szélsőséges áramlattal szemben, amelyek Magyarországot határozottabb állásfoglalásba próbálják belerántani a világkonfliktusban, akár úgy, hogy folytassa a háborút a németek oldalán egy kompromisszumos béke elérése érdekében, akár egy az olaszokéhoz hasonló döntést szorgalmazva, annak minden borzalmas kockázatával. Következésképpen a magyar kormány, amely nem akar sem az egyik, sem a másik ily szélsőséges és kockázatos döntés felé hajlani, olyan semleges jellegű álláspontot kíván leszögezni, amely nem feltételez valamilyen elkötelezettséget a nagyhatalmak iránt. Inkább olyan helyet kíván elfoglalni, amilyet eddig Törökország foglalt el, ha ez lehetséges. Ily módon, ha Magyarország eléri, hogy szabad, erős és egységes maradjon, olyan hadsereggel, mely biztosítani tudja a határait, nem csekély eshetősége lesz arra, hogy a béke napján jogait tiszteletben tartsák. Befejezve kommentáromat Kállay úr e beszédeiről: ezek megerősítik azt, amit egyes korábbi jelentéseimben jeleztem Magyarország kívánságáról, hogy eloldozza magát, ha ez lehetséges, és kívül maradjon a világkonfliktuson. Miguel Angel de Muguiro Spanyolország követe MAE, Leg. R 1180. Exp. 1. 76/1943.
