Századok – 1995

Dokumentumok - Harsányi Iván: 1943–1944 magyarországi eseményei spanyol diplomáciai iratok tükrében III/629

DOKUMENTUMOK Harsányi Iván 1943-1944 MAGYARORSZÁGI ESEMÉNYEI SPANYOL DIPLOMÁCIAI IRATOK TÜKRÉBEN Az alábbiakban a spanyol Külügyminisztérium (Ministerio de Asuntos Exteriores — általánosan alkalmazott rövidítéssel: MAE) irattárában található magyar vonatkozású iratokat kívánok közkinccsé tenni. Ezek az iratok olyan fondokból származnak, amelyek megnevezése valamilyen formában utalt arra, hogy magyar vonatkozású aktákat tartalmaznak. A teljes, bennünket érdeklő anyag minden bizonnyal sokkal nagyobb és csak további aprólékos munkával tárható föl. A hazahozott dokumentumokat is erősen szelektálnom kellett ehhez a közléshez. Ezt bizonyos fokig megkönnyítette, hogy a spanyol diplomaták érdeklődése Magyarország és politikája iránt igen beható volt. Ezért rengeteg olyan magyar rendelkezés, politikusi megnyilatkozás teljes szövegét vagy bőséges kivonatát közlik, amely magyar eredetiben tanulmányozható, esetenként történészi feldolgozásokban is megjelenik. Ezeket mellőzhettem. A szereplők Felső szinten Madridban Magyarország dolgaival — általános ügyekben — a MAE Politikai Főosztályának Európa-osztálya (azon belül a 2. alosztály) foglalkozott; a diplomaták akkreditálásával, illetve a követség ügyeivel a Protbkollfőosztály. Röviden érdemes bemutatni azokat a személyiségeket is, akik spanyol, illetve magyar részről közvetlen részesei voltak a kapcsolat fenntartásának. 1935-től 1938 májusáig az ügyvivő Budapesten Carlos Arcos y Cuadra, Bailén grófja volt. 0 vívta meg azt a néha reménytelennek látszó küzdelmet, amelynek végén a Franco ügyével kezdettől fenntartás nélkül rokonszenvező magyar kormányzat (megfelelő olasz nyomásra) egyéb szempontjait félretéve hivatalosan is elismerte az ország egy részén már berendezkedett Franco-adminisztrációt. A diplomáciai kapcsolat 1938 januári követi szintű helyreállítása után Spanyolországot a magyar fővárosban Miguel Angel de Muguiro y Muguiro követ képviselte.1 A spanyol elit konzervatív áramlatához sorolható tapasztalt karrierdiplomata kinevezése, aki korábban a madridi külügyminisztérium politikai főosztályának a vezetője volt, önmagában is jelzi, hogy a Franco-kormányzat komoly jelentőséget tulajdonított a két ország viszonyának. Muguiro távolról sem tartozott a rendszer németbarát politikusai közé, noha a háború első éveiben, 1942 szeptemberéig a germanofil irányzat fő exponensével, Ramón Serrano Sunerrel, Franco sógorával kellett együttműködnie mint miniszterrel. Ezután azonban első számú felettese Francisco