Századok – 1995

Közlemények - Timár Lajos: Erdei Ferenc és Mendöl Tibor vitái a magyar városról III//617

ERDEI FERENC ÉS MENDÖL TIBOR A MAGYAR VÁROSRÓL 623 Az alföldi városok helye és szerepe a magyar városhálózatban Mendöl Tibor nem csupán Erdeivel vitatkozva fejtette ki nézeteit a tanyás városokról, hanem az egész magyar városhálózat tipizálására is kísérletet tett. Német nyelven publikált munkája két alapvető koncepcionális újdonságot tartalmaz: a magyar városok tipizálására csak abban az esetben van lehetőség, ha városok határait a tényleges városias beépítettség és foglalkozási szerkezet, s nem a közigazgatási határok alapján vonjuk meg. Másrészt az így megvont városhatáron belül vizsgálni kell a szűkebben vett „városi népesség" arányát — azaz a mezőgazdasági és bányásznépességet levonva — az összes népességhez. Mendöl Tibor a városok nagyságkategóriák szerinti csoportosítását a „földrajzi" városterületen belül a mezőgazdasági és bányászati népesség levonása után végzi el nagyságrendileg: I. Nagyvárosok 75 000 lakos fölött; II. Nagyközépvárosok 25-75 000 lakos; III. Kisközépvárosok 19-25 000 lakos; IV Kisvárosok 10-15 000 lakos; V Törpevárosok, kevesebb, mint 2000 lakos. „Ezt az osztályozást még ki kell egészíteni egy másikkal, amennyiben különbséget teszünk aszerint, hogy a „városinak nevezett népesség, azaz az őstermelők és bányászok nélküli népességszám a földrajzi település terület össznépességszámának legalább 90, 80, 70, 46,9%-át eléri vagy 46,9%-ot nem éri el (országos átlag)".19 Az első esetben Mendöl a „várost" „csaknem falusi kiegészítés nélkülinek", a második esetben „csekély falusi kiegészítéssel", a harmadik esetben „erős falusi kiegészítéssel", a negyedik esetben „falusivárossá kiegészített" képződménynek nevezi, végül az ötödik esetben a város „óriásfalu siasan felhígult" formában jelent meg. Azokat a településeket, ahol a bányászoknak magasabb az aránya, mint a mezőgazdasági népességnek, Mendöl egy hatodik típusba sorolja és „bányásztelepülésekkel egybeolvadt" városokként jelöli őket. A kétféle beosztás kombinálásával Mendöl Tibor a magyar városokat a következőképpen tipizálja Ort Magyarország várostípusai (Mendöl Tibor) I. 1. Nagyvárosok, szinte falusi kiegészítés nélkül: Debrecen, Miskolc I. 2. Nagyvárosok, csekély falusi kiegészítéssel: Szeged II. 1. Nagyközépvárosok, szinte falusi kiegészítés nélkül: Győr, Szombathely, Szolnok, Nyíregyháza II. B. Nagyközépvárosok, bányásztelepülésekkel egybeolvadva: Pécs II. 2. Nagyközépvárosok, csekély falusi kiegészítésekkel: Székesfehérvár, Sopron, Kaposvár, Nagykanizsa II. 3. Nagyközépvárosok, erősebb falusi kiegészítéssel: Kecskemét, Békéscsaba III. 1. Kisközépvárosok, szinte falusi kiegészítés nélkül: Vác, Sátoraljaújhely, Veszprém III. B. Kisközépvárosok bányásztelepülésekkel egybeolvadva: Salgótarján III. 2. Kisközépvárosok, csekély falusi kiegészítéssel: Baja, Pápa III. 3. Kisközépvárosok, faluvárossá kiegészítve: Hódmezővásárhely, Eger, Cegléd, Makó, Szentes