Századok – 1995

Közlemények - Timár Lajos: Erdei Ferenc és Mendöl Tibor vitái a magyar városról III//617

622 TÍMÁR LAJOS Város Népességszám Mezőgazdasági népesség Város a közigazgatási területen tényleges városi területen a közigazgatási területen tényleges városi területen Város a közigazgatási területen tényleges városi területen % % Sopron 35.895 36.067 10,8 12,6 Szolnok 38.764 34.050 14,5 6,1 Kaposvár 32.715 32.715 11,7 11,7 Nagykanizsa 30.869 30.869 17,6 17,6 Eger 30.424 30.196 33,4 33,4 Makó 35.824 29.260 64,0 45,9 Baja 27.935 25.370 19,6 13,4 Magyaróvár 8.584 13.919 17,7 16,1 Hajdúszoboszló 17.022 13.867 67,2 60,7 Mezőtúr 27.647 17.276 55,6 34,7 Szekszárd 14.279 12.256 48,0 40,2 Kiskunfélegyháza 38.206 20.271 76,0 29,9 Az alföldi „óriásfalvak" népességszáma a külterületi népességet leszámítva nem ritkán 10 ezerrel is csökken. A 6-10 ezer lakosú falvak közül jónéhánynak csupán 2-3 ezer a belterületi lakossága. (Lásd a 2. táblázatot) 2. táblázat Helység A népességszám (1930) Helység külterülettel együtt külterület nélkül1

8 Kiskundorozsma 18.956 8.288 Kiskunmajsa 17.900 7.966 Ujfehértó 13.571 8.753 Endrőd 13.928 5.837 Polgár 13.339 7.526 Bácsalmás 13.045 7.848 Gyoma 12.244 8.191 Lajosmizse 11.907 3.176 Tiszafoldvár 11.467 6.011 Kunszentmárton 11.354 8.077 Füzesgyarmat 11.353 5.923 Kistelek 10.542 6.244 Ugyanakkor a dunántúli nagyfalvak között is vannak települések — ha nem is olyan arányban mint az Alföldön — ahol a népességszám a külterület leszámításával jelentősen csökken. Pl. Mór, Sárbogárd, Dunapentele, Enying, Adony, Decs, stb. A fentebbi korrekciós számítások alapján a Dunántúl és az Alföld településhálózatának különbségei valamelyest mérséklődnek, de a különbségek jól érzékelhetők. Az alföldi városok, s különösen az óriásfalvak „zsugorodnak", míg a dunántúli városok nagy részénél a tényleges városterület általában megegyezik a közigazgatási területtel.