Századok – 1995

Közlemények - Timár Lajos: Erdei Ferenc és Mendöl Tibor vitái a magyar városról III//617

ERDEI FERENC ÉS MENDÖL TIBOR A MAGYAR VÁROSRÓL 621 város közvetlen közelében lakó középparaszt gyermekeinek mobilitási esélyei kétségtelenül nagyobbak voltak, mint egy dunántúli várostól távoli aprófaluban lakó középparaszt gyermekeinek. Ugyanakkor Szeged, Debrecen, Kecskemét központjától 40-50 km-re élő gazdagparaszti rétegnél szegényebbek gyermekeinek viszont csak 5-10 km-re lévő tanyai osztatlan elemi iskolát „biztosított" a város. Joggal hangsúlyozza Gunst Péter: „mezővárosfalutanya: lényegében ez a hierarchikus sorrend döntötte el a paraszti lakosság életmódját, s talán jóval meghatározóbban, mint vagyoni különbségek."15

Vagyis Mendöl megállapítása: „A tanyavilágnak a zárt helységtől való szétválasztása tehát semmiképpen sem jelenti, egy szerves egésznek a szétdarabolását"1

6

— a szűkebb vonzáskörzet szintjén a településföldrajz szemszögéből vitatható, azonban a társadalomtörténeti vizsgálódások szempontjából helyesnek tekinthető. A városok közigazgatási, illetve a tényleges városterületre jutó népességszáma között jellegzetes különbségeket figyelhetünk meg. Az alföldi városok egy részénél a tényleges városi népesség száma lényegesen kisebb, mint a közigazgatási városterületen élőké. A nagyobb városok közül Kecskemétnek mintegy 50, Hódmezővásárhelynek pedig közel 40%-kal kisebb a tényleges népességszáma, ha a külterületet leszámítjuk. Ugyanakkor pl. Békéscsaba és Szolnok népességszáma egyaránt csak 12%-kal csökken. Kecskemét népessége a tényleges városterületen nem nagyobb, mint Székesfehérváré, s a foglalkozási főcsoportok szerinti megoszlás is teljesen hasonló a dunántúli városhoz. A Dunántúlon is több város népessége csökken a külterület leszámításával. így pl. Szekszárdé és Mohácsé. A tényleges városterületet figyelembe véve Szekszárd foglalkozási főcsoportok szerinti megoszlása teljesen hasonló Hódmezővásárhelyéhez, míg Mohácsé Kiskunfélegyházához. 1. táblázat 1 7 A népességszám, a mezőgazdasági népesség aránya (1930) Város Népességszám Mezőgazdasági népesség Város a közigazgatási területen tényleges városi területen a közigazgatási területen tényleges városi területen Város a közigazgatási területen tényleges városi területen % % Szeged 135.071 95.805 36,3 11,9 Debrecen 117.275 98.415 20,5 9,2 Miskolc 61.559 91.065 4,1 6,0 Pécs 61.663 66.603 5,2 5,4 Győr 50.881 51.725 3,5 3,7 Szombathely 35.758 44.024 7,7 7,1 Kecskemét 79.467 41.308 57,9 27,5 Székesfehérvár 40.717 39.714 17,8 16,8 Békéscsaba 43.374 38.422 48,5 29,3 Hódmezővásárhely 60.342 36.783 59,0 40,2 Nyíregyháza 51.308 36.676 33,9 12,0