Századok – 1995

Közlemények - Csöppüs István: A kötött gazdálkodás bevezetése a magyar mezőgazdaságban a második világháború alatt III/597

606 CSÖPPÜS ISTVÁN lékfélét, 3 kg zsírt és szalonnát lehetett tartani. Viszont április 15-től e mennyiségnek már csak felét volt szabad otthon tárolni. A közellátás egyre súlyosabb helyzetére való tekintettel a kormányzat a kenyérgabona fejadagot az őstermelők és a gazdasági munkások esetében szabályozta. Az 1940/41. gazdasági évben kezdetben korra és nemre való tekintet nélkül fejenként 200 kg, majd később a nehéz testi munkát végzők számára évente 250 kg kenyérgabona fejadagot állapított meg. Abban az esetben, ha a gazdasági cseléddel kötött szerződés a járandóságot 250 kg fölött rögzítette, ez esetben a szerződésben kikötött mennyiség járt.4

1 1942-től az őstermelőket és a gazdasági cselédeket a kenyérgabona járandóság megállapítása szempontjából három csoportba sorolták. Az elsőbe az 1882-1926 között született nehéz testi munkát végző férfiak tartoztak, akik fejadagja 240 kg kenyérgabona volt. A második csoportba a nőket és az 1926-1936 között született férfiakat, valamint nehéz testi munka végzésére alkalmatlan férfiakat sorolták, akiknek fejadagja 180 kg. A harmadik kategóriába tartoztak az 1937 után világra jöttek 120 kg-os fejadaggal. A kormányzat lehetővé tette, hogy az 50 kat. holdon aluli nehéz testi munkát állandóan végző gazdálkodó és a gazdasági cseléd havonta 5 kg-os (évente 60 kg) kenyérgabona pótjegyet kapjon. így ezek fejadagja 300 kg lett.4

2 A fejadagot azonban 1942 novemberében csökkentem kellett, mert szemben az ország kenyérgabona-szükségletével (31,5 millió q) csak 26 millió q állt a hatóság rendelkezésére az ismételten gyenge termés miatt.4

3

Ezért a 240 kg-os fejadagot 20 kg-al, a 180 kg-osat 15 kg-al, a 120 kg-osat 10 kg-al csökkentették és az 1942-ben született gyermek fejadagját 60 kg-ban állapították meg.4

4

Az így felszabadult kenyérgabona mennyiséget be kellett szolgáltatni.4

5

Változatlan maradt a gazdasági cselédek havi 60 kg-os pótfejadagja, míg az 50 kat. holdon aluli nehéz testi munkát végzőknek 60 kg helyett csak 30 kg járt. Arra a kérdésre, hogy a fejadag csökkentés milyen mértékben érintette a gazdasági cselédeket, erre forrásaink hiánya miatt pontos választ adni nem tudunk. A Közellátásügyi Minisztérium számítása szerint a csökkentés az egyes csoportoknál megfelelt egy havi fejadagnak, ami 8%-os csökkentést jelentett.46 Ez öttagú család esetében azt eredményezte, hogy a háború előtti 14 q kenyérgabona járandóság helyett a konvenció mintegy 11 q volt. A kormányzat, hogy enyhítsen a cselédség terhein és elősegítse zsír, valamint húsellátásuk jobb színvonalát, az 1 kat. holdnál nem nagyobb kukoricával bevetett földet mentesített a beszolgáltatás alól.4

7

Egyben kötelezte magát az uradalmakat, hogy a szerződésben kikötött járandóságon felül a cseléd minden harmadik gyermeke után naponta fél liter tejet kapjon. Az 1943/44. gazdasági évben a fejadag mennyiségén változtatást nem eszközöltek. A gazdasági cselédek esetében azonban úgy rendelkeztek, hogy azok kenyérgabona fejadagja 12 q-nál több nem lehet. A megszabott és a szerződésben kikötött mennyiség közti különbséget a munkaadó pénzben válthatta meg. Később azonban a kormányzat lehetővé tette, hogy, ha az éves gazdasági cseléd háztartásában ötnél több olyan személy van, akinek külön kenyérgabona keresetük