Századok – 1995

Közlemények - Csöppüs István: A kötött gazdálkodás bevezetése a magyar mezőgazdaságban a második világháború alatt III/597

604 CSÖPPÜS ISTVÁN nyírt 7 kg zsíros, vagy 4,2 kg mosott gyapjút, négynél több családtag esetében minden további személy után egy birkáról nyírt 1,4 kg zsíros és 0,80 kg mosott gyapjú mentesült a beszolgáltatás alól. A kormány 1944-ben további megszorítást léptetett életbe. Elrendelte, hogy a merino és merinoval keresztezett juhok gyap­júját teljes egészében be kell szolgáltatni. A racka birka után 4 kg, bárányonként 0,20 kg, cigája juh után 2 kg és bárányonként 0,40 kg-ot kellett a megbízott felvásárlónak átadni. Ha a termelő több gyapjút szolgáltatott be a kirótt meny­nyiségnél és ez a mennyiség 20-50 kg között volt 3 m, s minden további 25 kg után l-l m gyapjúszövet hatósági áron való vásárlására kapott utalványt. A kormány az 1943/44. gazdasági évtől a mind fokozottabb mennyiségű mezőgazdasági termények igénybevétele céljából új alapokra helyezte a begyűjtési rendszert és általános beszolgáltatási kényszert léptetett életbe, érvényben tartva az előzőekben már ezen időszakra vonatkozó és ismertetett rendelkezéseket. A beszolgáltatási kötelezettséget a szántóterület kataszteri tiszta jövedelme után vetették ki.3 2 E beszolgáltatási rendszer most már figyelmen kívül hagyta a ter­melő tényleges termésmennyiségét, háztartási és gazdasági szükségletét. A beszolgáltatás alapjául a 10 éves országos átlagtermés 10%-kal csökkentett mennyisége szolgált, amely 17 milliárd búzaegységnek felelt meg. A beszolgálta­tási kötelezettség ennek 40%-ra, 6,8 milliárd búzaegységre teijedt ki.3 3 A szán­tóföld kataszteri tiszta jövedelmének minden aranykoronája 50 kg búzával, azaz 50 búzaegységgel (50 ponttal) volt egyenlő. Pl. 5 kat. holdas szántóterülettel rendelkező gazdaság esetében 1 kat. holdas szántóterülettel rendelkező gazdaság esetében 1 kat. hold szántó kataszteri tiszta jövedelme 10,7 aranykorona (ar. k.). Gazdaságunk esetében ez 53,5 ar.k. Ezt szorozni kell 50 búzaegységgel (50 ponttal) és megkaptuk az 5 kat. holdas gazdaság beadási kötelezettségének pontszámát (2 675). Azt vizsgálva, hogy az egyes mezőgazdasági termények 1 q-ja mennyi bú­zaegységgel volt egyenértékű megállapítható, hogy pl. a takarmányárpa 90, ku­korica csöves 65, bab 200, burgonya 33, cukorrépa 20, lenmag 250, repcemag 220, napraforgómag 200, lucernaszéna 40, olajpogácsa 80, lucernamag 1800, ló­heremag 1000, dohány 10, vágómarha 2 év feletti kg-ként 3, növendékmarha kg-ként 3, vágóborjú db-ként 250, zsírsertés 100-180 kg között/kg 6-7,2, hússertés 100-180 kg között/kg 6-6,30 pont, zsír q-ként 1200, szalonna 900, vaj 2000, napraforgó és tökmag olaj 800, merinógyapjú kg-ként 15, tojás kg-ként 8, tej literenként 1, 40 búzaegység pontnak felelt meg.3 4 A rendeletek kötelezték a termelőket, hogy 10 búzaegységet csak kenyér­gabonából, 10 búzaegységet csak zsiradékfélékből és 30 búzaegységet pedig sza­badon választott terményből kötelesek beszolgáltatni. Tehát a beadási kötelezett­ség 1/5 - 1/5 részét kenyérgabonában és zsiradékban, 3/5 részét pedig szabadon választott terményből kell teljesíteni. Amennyiben a termelő a kivetett kötele­zettségének eleget tett és fölös terménye maradt, azt szabadon értékesíthette. Lehetővé tették, hogy ott ahol nem termelnek nagyobb mennyiségű kenyérgabo­nát (Kárpátalja és Erdély) helyette kukoricát és árpát szolgáltassanak be. Meg kell állapítanunk, hogy a gazdaságok több terményből az előírt beszol­gáltatási kötelezettséget nem teljesítették. A beszolgáltatott tojás és baromfi a háború előtt piacra kerülő mennyiségnek csak 32%, illetve 26%-át tette ki. A 100

Next

/
Thumbnails
Contents