Századok – 1995
Közlemények - Erős Vilmos: Historia Regnum – Historia Populum. A Szekfű–Mályusz vita kialakulása III/573
KÖZLEMÉNYEK Erős Vilmos HISTÓRIA REGNUM - HISTÓRIA POPULUM V A Szekfű-Mályusz vita kialakulása yt A magyar történettudomány terében ma két nézőpont mérkőzése folyik. Szerves tünet ez. Lesújtó hatalmával végigvonul az egész magyar szellemi élet minden megnyilvánulásán. Nem új dolog, a paraszti anyag súlyának degradálása. Anonymusig megy vissza. Az egyik csoport Guzevich elnevezésével: a história regnum. Az Árpádokig megy vissza: Anonymuson túl, a Gesta írókig. Évezredes épület ez. A másik csoport aránytalanabbul fiatalabb. Nyelvészet, régészet, etnológia eredményéből táplálkozik: a história populum. Ez az utóbbi három tudományág ma még csak külön-külön tevékenykedik. Eredményeiknek egybeforrasztása a jövő tudomány feladata lesz. Érdekes azonban, hogy bizonyos ágazatában ez a történeti kör is ezeréves." (Vámos Ferenc 1939.) Az alábbi dolgozat a két világháború közötti magyar történetírás két kiemelkedő reprezentánsa, Szekfű Gyula és Mályusz Elemér vitájának kialakulásával és eszmei hátterével foglalkozik. A két historikusnak a magyar történelem különböző kérdéseiről való nyílt és látens diszkussziója az 1923-ban megjelent „A reformkor nemzedéké"-től, a harmincas éveknek a „Magyar Történet" alapkoncepcióját vitató tanulmányain keresztül, a középkori nemzetiségi politikáról folytatott „pengeváltásig" az egész korszakot átíveli, s így a feldolgozás fontos adalék lehet az időszak historiográfiai és eszmetörténeti vonulatainak tisztázásához. A vita teljes feldolgozása azonban csak a jelenleginél lényegesen nagyobb terjedelmű tanulmányban történhet, ezért ez a dolgozat csak a diszkusszió harmincas évek elejéig datálható kialakulását tárgyalja. Miután azonban, interpretációm szerint, a különböző kérdésekről különböző időpontokban folytatott vita mögött egy meglehetősen egyértelműen kitapintható, többé-kevésbé egységes alapokra visszavezethető elvi szembenállás húzódik meg, a dolgozat másik fő célja ennek az elvi szembenállásnak a felvázolása. Meggyőződésem szerint ez teszi lehetővé ugyanis a vita további fázisainak megrajzolását. A téma irodalmából Szekfű Gyula és Mályusz Elemér két évtizedet átölelő vitájának hátteréről, mozgatórugóiról a harmincas évek végén készül az első értelmezés, Vámos Ferenc „Hagyományok a máglyán" (A magyar történetírás válsága)1 című könyvében. A művészettörténész Vámos, főkén az 1939-ben megjelent „Mi a magyar" kötet * Részlet egy nagyobb tanulmánybúi
