Századok – 1995

Tanulmányok - Balogh Sándor: Erdély és a második világháború utáni békerendezés (1945–1946) III/535

560 BALOGH SÁNDOR állapodtak meg, hogy Románia és Magyarország viszonylatában az 1938. január 1-i határ visszaállítását javasolják. Nem egyeztek meg- viszont a szovjet javaslat („s ezzel Erdély egésze Románia területéhez csatlakozik") és egy amerikai módosító indítvány („ugyanakkor a szövetséges és társult hatalmak készek elismerni a román-magyar határ minden olyan kiigazítását, amelyben a közvetlenül érdekelt felek utólag kölcsönös megállapodásra juthatnak, és amelyjelentős mértékben csökkentené az idegen uralom alatt élő személyek számát") beiktatásáról a békeszerződés-tervezetek szövegébe.15

0 A Külügyminiszterek Tanácsának 1946. május 7-iki ülésén a román békeszerződés-tervezet vitája kapcsán Molotov, illetőleg Byrnes kölcsönösen visszavonták a fentebbi javaslatokat és román-magyar viszonylatban az 1938. január 1-jei határ visszaállításában egyeztek meg.151

Ezen mit sem változtat, pontosabban változtatott az a körülmény, hogy Puskin követ az Egyesült Államok külügyminisztere,15

2

Byrnes külügyminiszter pedig Molotov hajthatatlanságára hivatkozott, amikor a szóban forgó döntés megszületését indokolta.153

A szovjet külügyminiszter 1946. május 28-iki nyilatkozatában megerősítette, hogy a kijelölt határokat véglegesnek lehet tekinteni.15

4 * A Külügyminiszterek Tanácsa 1946. május 7-iki állásfoglalásának ismeretében a román sovinizmus, amelynek elsőrangú célpontja mindig is az erdélyi magyarság volt, újra fellángolt, szabad folyást engedett gyűlöletének. Következményei magyarellenes tüntetésekben és elharapódzó atrocitásokban nyilvánultak meg. A május 10-iki kolozsvári gyűlésen, amelyet a román királyság kikiáltásának évfordulójára rendeztek, heves magyarellenes tüntetés robbant ki és többeket bántalmaztak.15

5

Ezt követően úgyszólván Erdély-szerte terrorhullám vonult végig.15

6 A soviniszta hullámot és a tragikus kimenetelű kilengéseket a Groza-kormány próbálta megfékezni. A miniszterelnök 1946. május 29-i sajtónyilatkozatában arról beszélt, a párizsi határozat annak köszönhető, hogy biztosította a romániai magyarságot: az 1944-es kilengések nem ismétlődnek meg.15

7

Balázsfalván pedig azt hangsúlyozta a miniszterelnök, hogy Románia azért kapta meg egész Erdélyt mert garantálta a nemzetiségek jogegyenlőségét.15

8

Groza június 2-iki iaái-i beszédében szintén arra hívta fel a románság figyelmét, hogy „Mi Erdély határait a jószomszédi viszonyra és a velünk együttélő nemzetiségek jogainak tiszteletben tartására építettük fel".15

9

Teohari Georgescu június 5-én Kolozsváron drámai hangon ecsetelte, hogy a jelenlegi határok elismerésére politikai sikerét a kormány a románságéval azonos szabadságjogoknak a nemzetiségek számára való biztosításával érte el. ,Ami itt ma a románság nevében történik, az gaztett és a kormány nem engedheti meg — mutatott rá a belügyminiszter —, hogy a román nép öngyilkosságba sodorja magát."16

0 A Románia számára kedvező döntést a koalícióban levő liberálisok sajtója a Németország ellen vívott háborúban hozott nagy áldozatokkal és a nemzetiségek között meghonosított jogegyenlőséggel magyarázta.16

1

Ehhez lényegében csatla-