Századok – 1995

Történeti irodalom - Prazák Richard:Lajos Kossuth (Ism.: Niederhauser Emil) II/484

484 TÖRTÉNETI IRODALOM Richard Prazak LAJOS KOSSUTH Brno, 1994., Masarykova univerzita. 81 1. (Veda do kapsy) Richard Prazák, ma a magyar történelem legjobb cseh ismerője (és a Cseh Köztársaság budapesti nagykövete) egyeteme népszerű sorozatában írt egy rövid életrajzot. A sorozat címe talán „Zsebbe való tudomány" formájában adható vissza a legjobban. Rövid előszó után, amelyben érdekes adatokat kapunk Kossuth 1849-es csehországi népszerűségéről, négy fejezet tárgyasa életét: ifjűkor, a negyvenes évek, 1848-49 és az emigráció. Rövid kronológia és válogatott bibliográfia zárja a kötetet, benne néhány múlt századi cseh életrajz, meg a legfontosabb magyar feldolgozások és persze az iratkiadások mind. Prazák érthető módon kiemeli a cseh kapcsolatokat: 1848-ban Pákozdnál az 5. prágai tüzérezred is harcolt, a száműzetésben Vidinben cseh orvosa és egy cseh tolmács is van mellette. Az olaszországi légióban is voltak cseh önkéntesek. Josef Vaclav Frié-csel, a cseh forradalmárral londoni tartózkodása idején megismerkedett, Frié 1864-66 élénk kapcsolatban volt az emigrációval, Klapka kíséretében a porosz főhadiszálláson is járt. Természetesen erősen kiemeli Kossuth állásfoglalását a cseh kiegyezés mellett 1870-71 során. Kossuth ekkor hangsúlyozta, a cseh kiegyezés nem nemzetiségi, hanem államjogi kérdés. Prazák utal arra: a kérdés analóg a mai morvaországival, amikor a prágai kormányzat elutasítja a morva autonómia követelését, pedig az is államjogi és nem nemzeti alapon került elő. Részletesen ismerteti a szerző Kossuth fellépésének akkori pozitív cseh visszhangját. A történész Josef Kalousek néhány könyvet is küldött ekkor Kossuthnak, Prazák valószínűsíti, milyen könyvekről lehet szó. Akad két tollhiba: 1846-ban nem ukrán parasztok keltek fel a lengyel földesurak ellen, hanem lengyelek, a felkelés Nyugat-Galíciában tört ki, és Lamberg nem tábornagy volt, hanem táborszernagy. A cseh olvasó számára talán kellett volna valami magyarázat Magyarország és Erdély uniójának a problematikájáról. A magyar olvasó számára nyilván nem valami tartalmi ismertetés az érdekes, hanem az, milyen képet kap a cseh olvasó Kossuthról. Nos, több ízben is leírja, hogy Kossuth a 19. század legnagyobb magyar politikusa, sőt általában a magyar történelem egyik legnagyobb alakja. Szerepe 1848^49 során a legfontosabb, ez a fejezet ugyanannyi terjedelmet kap, mint az emigrációról szóló. Persze Prazák a kor többi szereplőjét is felidézi Széchenyitől kezdve. A terjedelem miatt egyes kérdéseket csak röviden tárgyal, így a nemzetiségi politikát 1848-49 során, később utal majd a Dunai konföderáció tervére, és arra, hogy eredetileg a cseheket és a lengyeleket is be akarta kombinálni. Kossuth tehát a nagy magyar politikus. A Görgey-kérdést nem élezi ki a szerző, csak röviden említi Kossuth nyilatkozatát, de hozzáteszi, hogy Világos számos katona életét mentette meg. A kiegyezést persze Kossuth szemével láttatja, s így nem foglal állást. Egészében Kossuth rokonszenves személyiség, a szabadság szimbóluma, az amerikai körút kapcsán is ezt fejti ki. A nemzetiségi politika fordulatai is csak röviden kerülnek elő. Mindenben, amit Prazák mond, igaza van. A terjedelem okozza, hogy a problematikus részekben nem kíván elmélyülni. Kossuth így talán egy fokkal idealizáltabb a kelleténél, de végül is jó, hogy a cseh olvasó ezt a képet kapja róla. IIa valamivel fényesebb, nem baj, a cseh olvasó eddig úgyis sok rosszat olvashatott felőle az utóbbi évtizedekben. Legyünk hálásak a szerzőnek ezért a portréért. Niederhauser Emil MIGRÁCIÓ A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN Szerkesztették: Micheller Magdolna és Virágné Horváth Erzsébet Békéscsaba, 1994. 341 o. Országos Történeti és Művelődéstörténeti Tanácskozás Békéscsaba újratelepítésének 275. évfordulóján A fenti témakörben Békéscsabán a Körösi Csoma Sándor Főiskolán tudományos tanácskozást tartottak 1993. szeptember 3-án és 4-én. A kötetet, amelyet a Városi Önkormányzat anyagi támogatásával a főiskola adott ki, Somlyai Magda lektorálta és ugyanő tartotta a bevezető előadást