Századok – 1995
Közlemények - Garami Erika: Kossuth Lajos 1860–61-es londoni bankókibocsátása és pere II/407
428 GARAMI ERIKA és saját bevezetőjével látta el, és német lapokban ismertette. Jósika Miklós és Ludvigh János belga és más sajtóorgánumokban népszerűsítették azt. Jósika Magyarországra is próbált eljuttatni belőle, de az osztrák cenzúra ismét jól működött. Más röpirat is keletkezett Kossuth javára, mint Ludvighé10 0 különösen a második affidavit megjelenését követően, amikor Ferenc József „trónbitorlását" bizonyították101 . Legjelentősebb Toulmin Smith írása: azzal a paradox helyzettel tér rá a bírósági iratok ismertetésére, hogy a császár olyan személy ellen fordult az angol bírósághoz, akit ugyanaz az ország kormányzójául választott. A felperes azonban magyar királyként nyújtotta be keresetlevelét, ebben az esetben az osztrák császárnak nincs keresnivalója a bíróság előtt. Nem állít kevesebbet, mint azt, hogy Stuart alkancellárnak a keresetlevelet el kellett volna utasítani. Először azt kellene a felperesnek bebizonyítania, hogy joga van panaszt emelni az adott bíróságon, a többi érv csak ez után következhet. Smith szerint a Parlamentnek és a nyilvánosságnak joga van Lord John Russelltől számon kérni a húsz nap részleteinek történetét. „Pillanatnyilag egy biztos: az osztrák császárt jobban szolgálják, mint az angol királynőt. Lordságodnak húsz napra volt szüksége ezen egyszerű kérdés megválaszolására". Az osztrák miniszter „ február 26-án és nem előbb; de már közvetlenül másnap a Kancelláriához benyújtotta a keresetlevelet".102 Az angol bíróság csak olyan ügyet tárgyalhat, amely az angol törvényekbe ütközik, a címer használatának jogosságáról nem dönthet. Sajnálattal úja Toulmin Smith, hogy Apponyi nem járatos mélyebben a magyar törvényekben, amelyben le van fektetve, hogy a magyar koronából minden nemes egyaránt részesül, így Kossuth is, felettük csak a törvényesen megkoronázott király áll. Az uralkodónak a kizárólagos pénzkibocsátásáról szóló kijelentéseit figyelmen kívül lehet hagyni, mivel az uralkodói felségjog csak fémpénzre: aranyra és ezüstre vonatkozik. Ebben a kérdésben a magyar, az angol és a nemzetközi törvénykezés megegyezik. A fizetési ígéret csak hitelnek minősül, ez viszont csak a parlamenti határozatok alapján lehetséges. Kossuth kétszer kapott a nemzettől ilyen jogot: először pénzügyminiszterként még V. Ferdinánd uralkodása alatt, másodszor annak lemondása után Magyarország kormányzójaként. Az osztrák kormány azonban elkoboztatta a jegyeket, sőt még az ezüst fedezetét is lefoglalta Magyarországon Angliához hasonlóan a trónutódlás a király halála után jogilag szabályozott. Törvényei is mutatják, hogy a magyar királyság önálló, saját alkotmánnyal rendelkezik. Ferenc József nem utóda V. Ferdinándnak, aki még él, így törvényes uralkodó, lemondása a magyar diéta előtt nem történt meg, ahogy Ferenc József magyar királyi voltát sem fogadták el, ezért semmilyen sérelmével nem fordulhat bíróság elé magyar királyként. Smith másik munkájának: , A- független Magyar Királyság politikai és diplomáciai kapcsolatainak bemutatása"103 egyik sarkalatos pontja a nyomdából „megszerzett" jegy volt. Az angol kormány kötelességének érezte, hogy az osztrák kormány kérését teljesítse, mivel a két ország „barátságos viszonyban" van - ahogy a periratokban hangsúlyozták. Csak egy lopott ingó vagyon tudott ürügyet szolgáltatni, a lopás ténye pedig önmagában is büntethető lenne. A sokat hangoztatott be nem avatkozási politika itt beavatkozási politikává vált. A jegyeket egy magánkereskedő készítette, nem angliai felhasználásra A felperes keresetlevelében pedig számos technikai hiba található.
