Századok – 1995
Közlemények - Garami Erika: Kossuth Lajos 1860–61-es londoni bankókibocsátása és pere II/407
AZ 1860-61-ES LONDONI KOSSUTH-BANKÓ PER 427 körülményeit, válasszal nem szolgált. Sőt megingatja a közvéleménynek a Metropolitan Police-ba vetett bizalmát. Ismételten Duncombe kérdezett: vitathatatlan, hogy Ferenc József Ausztria császára, de vajon jogilag Magyarország királya-e? V.fl.) Ferdinánd lemondott az osztrák trónról Ferenc József javára A magyar királyi székről nem rendelkezett. A lemondólevél szövege, amelyet Anglia akkor hivatalosan megkapott, 1861 áprilisában bejárta az angol sajtót. Toulmin Smith nemcsak a lemondólevél szövegével, hanem Magyarország jogtörténetének vonatkozó részeivel is megismertette az olvasókat. Kossuth is tisztelettel ismerte el tudását: „Bizton mondhatom, hogy nincs s nem is volt soha idegen, ki Magyarország alkotmányát, törvényeit, intézményeit s alkotmányos történelmét oly behatólag tanulmányozta s oly alaposan ismerte volna, mint ő. Táglátkörű tudományossága mellett az alkotmányos törvénytudomány lévén speciális szakmája: gonddal kutatta a polgári szabadság alapfeltételeit úgy saját hazája, mint más nemzetek történetében."9 4 A magyar királyság — úja a Remembrancerben — ősi monarchia, több száz éves, és Anglián kívül az egyetlen ország, ahol a trón öröklését törvény szabályozza Az osztrák császárság ezzel szemben Európa egyik legújabb monarchiája. Reméli, hogy Ausztria császára mint magyar király teljesíteni tudja a magyarok kívánságait anélkül, hogy Magyarország elszakadna az osztrák birodalomtól: „Ha ezt Lord John Russell korábban felismerte volna, Angliának nem kellene szégyenkeznie egy lopott papír miatt, amelyet az angol kormány az osztrák követhez juttatott, lehetőséget adva neki, hogy az angol törvénykezést odáig lealacsonyítsa, hogy eszköz lehessen egy magyar menekült üldözéséhez, aki hiába remélt menedéket az angol intézményektől."95 Toulmin Smith és a magyar ügynek megnyert képviselőkjóvoltából a per gyakran került napirendre az Alsóházban, míg a Felsőházban (House of Lords) egyszer sem. Miután Kossuth elhagyta Angliát, zuhant az érdeklődés, annak ellenére, hogy a per még nem zárult le. Ezután a magyar ügyeket Mr. Abraham Dunlop pesti követ elmozdítása és Deák beszédei képviselik az országgyűlés augusztus 22-i feloszlatásáig. Ezután elmaradnak a magyar vonatkozású hírek. 1862-ben, 1863-ban Magyarország vagy Kossuth neve egyáltalán nem fordul elő a parlamenti tudósításokban. A Chancery falain kívül: II. A röpiratok „Grondold el csak — írta Kossuth Ludvigh Jánosnak — a hatást, a triumphust, ha illy alapon megverjük angol bíróság előtt s a világ minden lapjai reportálják, a dolog egy pár nyert csatával fel ér. Pedig megverjük, ha pénzt tudok csinálni."96 A per természetesen nemcsak pénz kérdése. Az ügy egyik leghatékonyabb eszköze a röpirat, sőt bizonyos értelemben az ellenröpirat is. A „pro" munkák sorából Toulmin Smithé emelkedik ki. Lord John Russellhez intézett nyílt levele vívta ki Kossuth háláját „Who is the King of Hungary that is now suitor in the English Court of Chancery?"97 , Kossuth fordításában: „Ki az a magyar király, a ki most folyamodó az angol Chancery bíróság előtt?" 3000 példányban került nyomtatásra, minden parlamenti taghoz, újságszerkesztőhöz juttattak belőle. Kossuth kérésére Horn Ede franciára fordíttatta és Párizsban megjelentette98 . Szarvady Frigyes németre fordította9 9
