Századok – 1995
Közlemények - Garami Erika: Kossuth Lajos 1860–61-es londoni bankókibocsátása és pere II/407
414 GARAMI ERIKA az ügy bírója a közismerten konzervatív Sir John Stuart alkancellár lett. Ferenc József személyét gróf Apponyi Rudolf követ képviselte a bíróság előtt. A felperes a Freshfields & Newman, Kossuth az Ashurst Son & Morris ügyvédcéget bízta meg. Mindkét cég a City többszáz éves hagyományokkal rendelkező, átalakulások után napjainkban is nemzetközi tevékenységet is folytató ügyvédiroda. A nyomdászok a Lake & Kendall ügyvédirodát választották. Az Ashurst Son & Morris43 (ma Ashurst Morris Crisp) 1821 óta működik a londoni Cityben. Mai fő tevékenységi köre a társasági jog, kereskedelem és bank, tulajdon- és tervezés, felszámolás és adózás. William Ashurst az egyházi tizedfizetés ellenzőjeként tűnt fel, harcolt az általános szavazójogért, az olcsó postai díjakért, az újságok adójának megszüntetéséért. Támogatta Mazzinit, Garibaldit, az itáliai függetlenségért harcoló menekülteket. Halála után posztját pártfogoltja John Morris, korának legismertebb likvidációra szakosodott jogásza vette át. Több bankot és Citybeli intézményt mentett meg a csődtől az 1866-os krach idején. Különösen érdeklődött a vasutak iránt, sokat tett Dél-Amerika vasúthálózata megszervezésében. Sir Frank Crisp az 1890-es évek közepén vált a cég vezető emberévé, nevessé cégalapításai tették. A Freshfields & Newman 44 (ma Freshfields) cég pontos alapítási dátuma nem ismeretes. 1743-ból említették először, a Bank of England ügyvédjévé, „solicitoijává" vagy „attorney"-vé nevezte ki egyik jogászukat. A Freshfields évszázadokon át betöltötte ezt a cégüket meghatározó funkciót, de magánszemélyek számára is nyújtottak szolgáltatásokat. Roundell Palmer, a későbbi Earl of Selborne, aki Lord Campbell halála után lordkancellár lett, szintén a Freshfield cégjogásza volt. Amikor Apponyi aggodalmát fejezte ki a magyar menekültek forradalmi tevékenysége miatt, Roundell Palmer javasolta a nagykövetnek, hogy „késlekedés nélkül forduljon a Messrs. Freshfields céghez, amit ő meg is tett. Az eredmény, hogy konzultáció után a Kancelláriához benyújtották a keresetlevelet az osztrák császár nevében Kossuth és a Day cég ellen" 45 A per I. Februártól áprilisig A kancelláriai törvényszék jegyzőkönyvében az ügy hét esetben került iktatásra: 1861. február 27.- Injunction, azaz az ideiglenes intézkedés; március 9. és április 11. meghallgatás a bírónál; május 4. és 7. a kérelem; szintén május 4. a rendelkezés és június 12. a fellebbvitel napja.46 Apponyi gróf a Freshfields & Newmannal elkészítette a Panaszlevelet (Bill of Complaint), a kancelláriánál ezzel megkezdődött a bankóügy, ami közismerten jóval túlment egy pénzjegyper fogalmán. Sérelmét a császár nyolc pontba szedte: 1. Ferenc József mint Magyarország királya kizárólagos pénzkibocsátási joggal bír; és ő adhat egyedül felhatalmazást a magyar királyi címer bármely okmányon történő felhasználásra. 2. Magyarországon az Osztrák Nemzeti Bankjegyei lehetnek csak forgalomban, melynek kibocsátását csak ő engedélyezheti. 3. A Day cég Londonban kőnyomdászi tevékenységet folytat.