Századok – 1995

Közlemények - Garami Erika: Kossuth Lajos 1860–61-es londoni bankókibocsátása és pere II/407

408 GARAMI ERIKA több millióra menendő költségek adandják elő magukat, mielőtt az ország pénzforrásaival rendelkezhetnénk. Ezt, ha már benn leszünk, legnagyobb részben kibocsátás által fódözhetőnek véljük. Erre el kell készülnünk. A gépek, eszközök, papír s vagy 5 millió frank névértékű aprópénzjegy elkészítése 8000 font sterlinget s három hónapi időt kíván".8

. A leendő jegyekről a szeptember 12-i felirat 4. pontja foglalkozik, a magyar felszabadító háborúhoz szükséges kölcsönt kibocsátással kívánják fedezni: „egy pénzjegy-sajtógépezet kétszázezer frankba kerül, beleszámítva a metszeteket, papírt, számozógépet s néhány millió kész pénzjegyet. Ez összegnek egy negyede előre fizetendő."9 „Gondoskodnunk kell valami kis váltópénz készletről a papír mellett, habár csak pár százezer frankig is, mert ezüstre nem igen fog menni tehetségünk künn."1

0

Ha a papírpénzek esetében vita lehetett a kibocsátó jogosultságáról, fémpénz veretése esetén a jog még kevésbé állt volna Kossuth mellé, mivel a fémpénz verése felségjog volt. ,Azokat az új Kossuth bankókat várva váija a nép, s már az 1848-ik Kossuth bankók is ismét napvilágra kezdenek jönni. E bankók kelendőségében 1861-ben vakon hisz itt a nép ... Iszonyú lenne a csalódás azon sok illusió után, melyben ringatja magát a nemzet... Az emigráció iránt ma kimondhatatlan a szimpátia."1

1

Abban viszont Londonban is biztosak voltak, hogy ha Kossuth megjelenne Magyarországon bankjegyeivel, azt a nép szívesen elfogadná, s azok forognának „amely értéke nem kevesebb ezúttal, mint az osztrák papír florinoké".1

2 A felperes álláspontját Apponyi Rudolf gróf, Ausztria londoni követe fejtette ki vallomástételében: „Őfelsége bír egyedül Magyarországon a pénzforgalomba szánt bankjegyek kibocsátásával, illetve a kibocsátás jogának privilégiumával. Magyarország ... bankjegyeinek... majdnem egésze az Osztrák Nemzeti Bank jegyeiből áll."1

3 Közvetlen előkészületek a londoni Kossuth-bankók nyomtatására Az angol rendőrség, a Metropolitan Police is tudomást szerzett a magyar emigráció feléledt szervezkedéséről, élén az emigránsokkal nem szimpatizáló Sir Ri- < chard Mayne állt. Sajnos, a Metropolitan Police korszakunk éveire vonatkozó forrásai rendkívül hiányosak.14

Az bizonyos, hogy Kossuth megfigyelése a legmagasabb körökben történt. Aggodalmat keltett, amikor Pulszky mint Kossuth képviselője megjelent Turinban mint a The Daily News képviselője: „Pulszky kapcsolatban áll Cavourral... Kiderült, hogy Cavour és Kossuth levelezésben állnak egymással... a magyarok Kos- i suth általános irányítása mellett arra a következtetésre jutottak, hogy ha a jelenlegi forradalom győz, uralkodót kell választaniuk. Legyen ez akár igaz, akár nem... az osztrák Birodalom nagyon nehéz helyzetben van."1

5 1860 szeptemberében Kossuth Cavourral tárgyalt, s a megegyezés ennek értelmében megkezdődhetett a pénzjegyek előállításának közvetlen előkészülete. Elsőként a bankók készítésének költségei körül merültek fel gondok. Cavour eredetileg összesen 500.000 frankot irányzott elő a magyar emigráció céljaira, ennek megosztási terve nem egyértelmű1

6

, tévedésből a bankóra nem 200 ezer, hanem csak 100 ezer frankot utaltak át. Rendkívül sok kellemetlenséget okozott Kossuthnak a fele összeg hiánya a bankókhoz. Októberben „a papír s rézmetszési megrendelések azonban