Századok – 1995
Közlemények - Garami Erika: Kossuth Lajos 1860–61-es londoni bankókibocsátása és pere II/407
Garami Erika KOSSUTH LAJOS 1860-61-ES LONDONI BANKÓKIBOCSÁTÁSA ÉS PERE Előzmények „Nemzetünk, ha újra felüti a függetlenség zászlaját, nemcsak a háború... papírpénz kibocsátásához leszen kénytelen folyamodni, mihez még azon tekintet is járult, hogy az orosz fegyverekkel diadalmaskodott osztrák terrorizmus részben beváltás hazug ígéretével, részint rettegtetéssel kezére kerítette ugyan az 1848-49-ben kibocsátott magyar pénzjegyek legnagyobb részét, de minden ámítás és rettegtetés dacára mégis nem csekély mennyiség maradt a nép kezén. S mi tanácsosnak véltük a nemzet számára annak lehetőségét előkészíteni, hogy azt a mi e hajdani pénzjegyekből még a lakosság kezén van, háború esetén folyóvá teendő új jegyekkel becserélhesse."1 Kossuth tudta, milyen erős fegyver a „bankjegysajtó"2 , de azt is, hogy milyen mértékben járult hozzá az elégtelen pénzforgalom a szabadságharc bukásához. Időrendi szempontból a papírpénzt tartotta sürgősebbnek, de fémpénzverésre is gondolt3 , ez azonban a tervezetek, próbaveretek szintjéig sem jutott el. Az emigrációban készített pénzt a szintén külföldön megszervezett hadsereg (légió) révén került volna be a magyarországi pénzforgalomba. A kibocsátó hatóság, s a kibocsátás mindvégig problematikus volt, minthogy Magyarország nem rendelkezett önálló jegybankkal, az erre irányuló törekvések (így az 1790-es országgyűlés, Széchenyi Hitele, az 1848-as 12 pont 9. pontja) nem valósultak meg elsősorban Bécs ellenállása miatt. A pénzforgalmat az 1816-ban alapított Osztrák Nemzeti Bankjegyei bonyolították. 1841 és 1866 között a bank második privilégiuma volt érvényben, amely a bankot kizárólagos bankjegyprivilégiummal ruházta fel.4 A törökországi „nyugtatványok"5 célja a tiltások, és nyilvános égetések ellenére fennmaradt „Kossuth-bankók" becserélésére szolgált volna. 1852 viszont hozott új jegyeket; a New York-i dollár kötvényeket6 és a philadelphiai 1, 2 és 5 forintosokat7 . Ilyen előzmények és a közel egy évtizednyi csend után került sor a korszak egyik talán legizgalmasabb pénzkibocsátására és perére, a londonira. , Azt kérdi a herceg (Napóleon), hogy miként áll Magyarország? ... ha csakugyan úgy alakulnak a körülmények, hogy nemzetünk magát harcra fogja hivatva érezni,
