Századok – 1995

Közlemények - Molnár András: Deák Ferenc és a rendszeres munkálatokra tett zalai észrevételek II/381

DEÁK FERENC ÉS A RENDSZERES MUNKÁLATOK... 399 donosi jussával, és magával a természetes igazsággal is", és hasznos lenne a jobbágyra nézve is, mert „emelné a nemzeti szorgalmat". Az úrbéri észrevételek számos további javaslatában is tettenérhető Deák jellegzetes érvelése. így pl. a korcsmáitatásra vonatkozó törvényjavaslat elfogadását azért támogatta, mert annak rendszabásai „rész szerint a visszaélések eltávoztatására felette szükségessek, csorbulást pedig senkinekjussaiban nem okoznak". Az is jellemző Deákra, ahogy a legelőelkülönözések szükségességét indokolta „Igaz ugyan, hogy ezen legeltetésbéli megszoríttás a földesurakra nézve sérelmesnek látszik — írta, de — „senki sem fogja tagadni szükséges voltát eggy olly megszorításnak, mellyet a törvény és sajátsági jus nem elleneznek, a nemzeti köz iparkodás, és a hazai foldmívelésnek szüksége megkívánnak, a közjónak tekéntete pedig okvetlenül parancsol." Hasonló logikával támogatta Deák, hogy a jobbágyok a terménykilencedet készpénzfizetéssel is megválthassák. Véleménye szerint „a költsönös eggyezést, és ebből eredő törvényes alkút pedig tanácsolni nem csak nem igazságtalan, hanem inkább magának a törvényhozó hatalomnak legszentebb kötelessége. (...) Igaz ugyan, hogy ezen változtatás a földesuraknak némellykor talán alkalmatlan leend, de ők ezen alkalmatlanságot jobbágyaik tetemes kárainak eltávoztatása miatt könnyen elszenvedhetik mindenkor, sőtt a természetes igazság szerint kötelessek is elszenvedni azt, mert nekik sem törvény, sem szerződés just nem adhat jobbágyaiknak károsíttására." A Deák által fogalmazott úrbéri javaslatok közül végül a legjelentősebbet emeljük ki, azt, amelyikben Zala megye is — összhangban a reformpárti megyék egész sorával — nyíltan a megegyezésen alapuló örökváltság mellett foglalt állást. Deák szerint ,jó volna talán" az országos bizottság által e tárgyban tett törvényjavaslatot „olly világosíttással hagyni helyben, hogy az örökös szerződések által a jobbágyok nem csak évenként fizetendő bér mellett válthassák meg adózásaikat, hanem a valóságos tulajdonos földes úrral ugy is egygyezhessenek, hogy valamelly bizonyos, és alku által meghatározandó summának lefizetése utánn minden további adózástól és szolgálattól örökre mentek legyenek. (...) Javasolja ezen határozást a nemzeti szorgalomnak és köz iparkodásnak láthatós előmenetelt nyerhető nevelkedése, tanácsolja a szegény adózó nép sorsainak tekintete, a földes uraknak sérthetetlen sajátsági jussa pedig megkívánja, hogy a valóságos tulajdonos kétségtelen vagyonát szabadon és örök üdőkre is leköthesse".2

8 Ez tehát a zalai észrevételek rövid összegzése, és talán nem járunk messze az igazságtól, ha az eddig ismertetett javaslatok alapján Zala megye észrevételeinek mintegy kétharmad részét kifejezetten Deák Ferencnek tulajdonítjuk. Zala megye 1832. augusztus 6-i közgyűlése a választmány által beterjesztett javaslatok túlnyomó többségét minden megjegyzés nélkül elfogadta, csupán néhány, a lényegét alig érintő kisebb módosítással vagy kiegészítéssel látta el. A Deák Ferenctől származó javaslatok közül mindössze egyet utasítottak el, amikor a választmány néhány konzervatív tagjának különvéleményére hallgatva, a halálos ítéletek nyilvános végrehajtása mellett foglaltak állást. Ez a döntés azonban csak egy aprócska szeplő lehetett Deák eddigi mérsékelt reformpolitikájának sikerén. Joggal érezhette tikkor Deák, hogy kíméletes taktikája célhoz vezet, és le tudja szerelni a konzervatívok ellenállását. Ezért hihette azt — nyilván más megyék, főként Pest megye példájára