Századok – 1995

Közlemények - Molnár András: Deák Ferenc és a rendszeres munkálatokra tett zalai észrevételek II/381

392 MOLNÁR ANDRÁS csonyabb születési, s csekélyebb elmebeli tehetséggel bíró ifjak'' más pályát válasszanak maguknak, ne legyenek „a hazának is veszedelmére". Deák szerint „ő bennük a haza derék, s a közjóra jövendőben hasznos tagokat vesztene el", mert „bizonyos, s köztapasztalásból tudni való az, hogy gyakrabban az alacsonnyabb születésű, s kevés tehetséggel (vagyonnal) bíró, vagy éppen szegénységgel küszködő ifjokból jelessebb polgárok, s buzgóbb hazafiak erednek, mint a fényes nemből származottakból". A tandíj csak viszályt szítana, és visszaéléseket, korrupciót szülne, ráadásul az iskolák fenntartóinak olyan jövedelmei vannak, amelyek a tandíjat feleslegessé is teszik. Deáknak még ügyészi tevékenységéből ismert elvei köszöntek vissza, amikor a köznép oktatásáról szólva azt kívánta az országgyűlés elé terjeszteni, hogy a templomoktól távol, eldugott hegyi településeken vagy pusztákon lakó embereket időnként az otthonaikban keressék fel, és lássák el erkölcsi oktatással a papok, „ne hogy az olly messze lakó, és soha az Isten igéjének hirdetését, vagy más vallásbéli taníttásokat nem halló emberek durva felnevelkedések által minden tiszta erkölcsből, s emberi érzékenységből kivetkőzve, a közjónak és felebarátjainak károkra, és veszedelmekre éljenek; hanem inkább a szelídebb erkölcsi tanítások és oktatások által természetük és belső szívbéli érzeményeik is szelídülvén, becsületes, jámbor magok viseletű emberekké váljanak".2

5 A közjogi operátumra tett észrevételeiben Zala megye is számos érdemi javaslatot fogalmazott meg. Ezek közül — a teljesség igénye nélkül — most csak azokat említjük meg, amelyeknél — véleményünk szerint — Deák Ferencnek is kezdeményező szerepe lehetett. Zala e tárgyú észrevételei általában jóval mérsékeltebbek voltak, és kevesebbet követeltek, mint a leghaladóbb megyék reformjavaslatai. Ez alól gyakorlatilag csak az országgyűlési költségek, a sajtószabadság és a zsidóknak adandó jogok ügyében született határozatok a kivételek. Nem kívánta a megye megváltoztatni az országgyűlés felsőtáblájának az öszszetételét, csupán a név szerint meghívandó mágnások számának korlátozása, és az ellen lépett fel, hogy a megjelenésre jogosult családokból csak az elsőszülöttet hívják meg. Deák véleménye szerint az országgyűlés tagjainak „a legérettebb megfontolással és elégséges tudománybéli ismeretekkel felruházottaknak kell lenni, ezen tökéletesség pedig nincs a természet által az első szülő ttséghez kapcsolva, és nem egyszer a születésű sorban következő magzatok több ország gyűlésre szükséges tulajdonokkal bírnak, mint az őket a születésben megelőző öregebb testvérek, s így azok, kik sokszor a hazának czélarányos tanácsadásaikkal nagyobb hasznára válhatnának, egészen ki lennének zárva az ország gyűlési tanácskozásokból". Visszautasította Zala azt a javaslatot is, hogy az alsótáblán fejenkénti szavazati jogot kapjanak a királyi tábla tagjai, valamint a szabad királyi városok és a káptalanok követei. A vármegyék eddigi túlsúlyának (végeredményben: döntési jogának) védelmében azt indítványozta, hogy csak a megyék szavazhassanak, a többieknek csupán tanácskozási joguk legyen, ha pedig ez nem kivitelezhető, a megyék követeinek — nemesi népességük számarányához mérten — több, (a két követnek összesen) 4-10 szavazatuk legyen. Az országgyűlési költségekkel kapcsolatos — kétségkívül Deák Ferenctől származó — legfontosabb zalai javaslat szerint már az 1647:134. tc.-ben is „elég világos nyomdoka vagyon annak, hogy hajdan is a nemesség maga fizette követjeit, de e-