Századok – 1995
Tanulmányok - Sándor Pál: Az emancipáció történetéhez Magyarországon 1840–1849 II/285
AZ EMANCIPÁCIÓ TÖRTÉNETÉHEZ MAGYARORSZÁGON 1840-1849 2 87 a sorkatonaság közbejöttét; mely csak ott használandó, hol egyenesen a személy- és vagyonbátorság támadtatik meg. 4-szer. Egyszersmind Ön az Izraelitákat se mulassza el komolyan figyelmeztetni, hogy kivált jelen körülmények közt mindent kerüljenek, miáltal magok ellen ingerültséget idézhetnek elő. Ezekre kívántuk Önt figyelmeztetni, részint a törvény szentsége által biztosított személy- és vagyonbiztosság érdekében, részint átalakulásunk dicsősége érdekében, mely ha efféle erőszakos előítéletes kitörések által meg nem homályosíttatik, a legtisztább fényben fog átragyogni az utókorra e három szeretetteljes jelszó alatt: szabadság, jogegyenlőség és felebaráti szeretet. Kelt Pesten, április 3-án 1848. A Miniszteri Országos Ideiglenes Bizottmány: Klauzál Gábor, m.k. Szemere Bertalan, m.k. Pulszky Ferenc, m.k. Klapka György levele Kohn Sámuel14 7 pesti főrabbihoz Mélyen Tisztelt Doktor Úr! Függetlenségi harcunkban, 1848^49-ben zsidó honfitársaink is odaadóan részt vettek. És nemcsak nagy anyagi áldozatokat hoztak az ügy szolgálatában, hanem személyesen is közreműködtek a harcban. Mindjárt az első tíz honvédzászlóalj felállításánál számos zsidó fiatal lépett annak soraiba. Megbíztak a hatodik (veszprémi) zászlóalj megszervezésével, és emlékszem, hogy a 800 főből, amelyből a zászlóalj állt, közel tizenketted része volt zsidó. Hasonlóan számosan voltak a harmadik (szegedi) zászlóaljban is, ahol főleg a bánáti zsidók voltak állományban. Sok zsidó volt a negyedik (győri), kilencedik (kassai) és nagyrészt a többi zászlóaljakban. Ők bátran harcoltak és egyidejűleg kitüntették magukat, mindjárt a csata elején és később is, egészen a háború szerencsétlen kimeneteléig, és a világosi katasztrófáig. Sokan elestek a csatatereken, nagy számban előléptek tisztekké, miáltal néhányan, akik még ma is élnek, mint Eisenstädter Ignácz,148 Lévay Henrik, 149 Dr. Rothfeld15 0 és a zsidó tisztek közül többen is a csatatereken bizonyított hősiességükért katonai kitüntetésben részesültek, így Aranyi Mór151 hadnagy, aki Cibakházánál parancsnokát, gróf Leiningent egy támadás során kiszabadította a hadifogságból; Hazay,15 2 aki később török szolgálatba lépett; Juszt,15 3 aki a komáromi főhadiszállás hadnagyaként tüntette ki magát; Schlesinger154 szintúgy a komáromi helyőrségből, aki jelenleg tekintélyes és igen gazdag ültetvényes Costa-Ricában; végül Holländer Leó,155 vezető hadbiztosom Komáromban, aki a helység utóvédharcai során, annak ellátásáról gondoskodott, mint őrnagy, s ki a civil lakosságnál, — melynek szenvedéseit a lehetőségekhez képest enyhíteni tudta — ugyanolyan szeretetnek örvendett, mint a hadseregnél; hála elővigyázatos működésének és lelkiismeretességének, a helység sohasem szenvedett hiányt. Sok zsidó irodalmi tevékenysége által tette magát hasznossá, vagy működött a különböző minisztériumi hivatalokban. Oppody15 6 a honvédelmi minisztériumnál szolgált és ott kiváló munkát végzett. Diósy Kossuth titkára volt. Szavardy,15 7 gróf Teleki Lászlóhoz, párizsi képviselőnkhöz volt beosztva, és később a háború után, mint Francia-
