Századok – 1995

Tanulmányok - Sándor Pál: Az emancipáció történetéhez Magyarországon 1840–1849 II/285

316 SÁNDOR PÁL szük azt is, hogy a felvilágosodásnak az újabb időkben diadalmaskodó szelleme nagy részben kiegyenlíté már, és lassan-lassan végképp ki fogja egyengetni azon mély csorbákat a társas életben is, melyek a múlt ezred hosszú során a balítéletek által a zsidó és keresztény lakosság között jó érzeményeken ejtettek, de ennek előbb alapját megvetni, a kibékülés nagy szavát kimondani a törvényhozásnak kell, és ez a polgárosodás. Ekképpen lévén erősen meggyőződve: addig is, míg a polgárosítás eszméje a jövő idők körülményeinek kifejlődésében teljesen létesíttetnék, az ide mellékelt törvénycikkelyt kívánnánk alkotni. (Lásd az 1840. évi 29. tc.-t — A szerző.) Kérvén Felségedet, hogy az ide rekesztett törvényjavaslatot, mely a hazát új és szorgalmas polgárokkal fogjagazdagítani, kegyelmesen jóváhagyni és megerősíteni méltóztassék. A Zala megyei zsidóság hálanyilatkozata Tekintetes Táblabíró Úr! Ezen felírás kétségtelenül a felebaráti szeretet legszebb és egyetlen diplomatikai emléke, az abban foglalt boldogító, az örök Igazságon alapuló eszmék — a magas és nagyszert politikai nézetek, helyzetünk valódi méltánylása, sebjeink legcélszerűbb orvosoltatásának javallata, igen jól tudjuk, Tekintetes Úr!, hogy mindezek leginkább hathatós pártolása által emeltettek ennyire ki, úgy, hogy a törvényhozás útján némi kedvezéseket is nyerhetni, felterjesztésük következtében szerencsések valánk. Sokkal csekélyebbeknek ösméijük mi magunkat, hogysem a Tekintetes Úrnak a Haza legdicsőbb s azért az egész Haza által kitűnőleg dicsőített fiának, az alkotmányos szabadság leghívebb őrének, az emberi jogok leglelkesb pártolójának, az elhagyatottak egyetlen barátjának, szóval a lelki míveltséges gyengéd érzelem legszerencsésebb egyesüléséből eredett férfias jellem példájának, ügyünkben az emberiség tekintetéért tett fáradságát illően megköszönjük: — mi tehát az egész hálaindulatjához, mely Máramaros bércein szintúgy, mint Adria tenger partjain nyilvánul, legőszintébb köszönetünket odacsatoljuk, és polgári állásunk ügyének törvényes előmozdítását a Tekintetes Úrnak alázatos és tántoríthatatlan bizodalommal ajánljuk. A Mindenségnek fölöttünk őrködő Ura, ki a Nemzetek sorsát határozza, s Kitől mint véghetetlen Jóságtól csak Jót várhatunk, hosszú élettel fogja a Tekintetes Urat áldani. Mély tisztelettel maradván Tekintetes Táblabíró Úrnak alázatos szolgái Zala Vármegyei Izraeliták közönségesei. A zsidóság egyenjogúsítási kérelme 1848. július 24-én Alolírtak Önöktől Magyarország s hozzá kapcsolt tartománybeli zsidók nevében, igazságot, szabadságot és egyenlőséget kérnek. Kérjük azért, mert arra jogunk van, mert isten és ember előtt igényt tarthatunk reájok. Avagy nem volna-e kigúnyolása az igazságnak, eltorzítása a szabadság fogalmának, meghazudtolása az annyira pengetett egyenlőségnek, azoknak áldásait megtagadni egy néptől, melynek gyengeségén kívül egyéb vétke nincsen. Midőn még az elnyomatás általános vala, csakhogy a többi nemzeteknek rabbilincsei a mieinktől valamivel finomabb anyagból voltak, s mi velők egysorban részesülni óhajtottunk, okát kérdezték kívánatunknak, — érdemeinket tudakolták, me-