Századok – 1995

Tanulmányok - Sándor Pál: Az emancipáció történetéhez Magyarországon 1840–1849 II/285

312 SÁNDOR PÁL korában jelentkezett honvédnek s bár őt is alkalmatlannak ítélték a szolgálatra, mégis beállt 1849 február elején a 41. zászlóaljba, ahonnan a 93-ba került. Júliusban a Szemere-kormány sürgönyét viszi a Szepességbe, ahonnan már Szegedre hozza vissza a választ. Őrmester lett; később Aradon már hadnagy a 136. zászlóaljnál. Springer Izsák székelyudvarhelyi lakos 7 fiával állt be honvédnek s közülük kettő ezüst ér­demkoszorút szerzett. Hirsch Lipót köz vitéz Palánkánál mentette meg a zászlót az ellenség elől. Isaszegnél súlyosan megsebesült, mert az ellenség lovasai keresztül­vágtattak rajta és betörték az oldalbordáit, miért is élete végéig rokkant maradt. Hoffmann Adolf nyíregyházi zsidó lakos szintén fiatalon állt be honvédnek a 19. zászlóaljhoz Lőcsén. Az 1849. április 4-i bicskei csatában másodmagával mentette meg Bátori Bódog honvédtábornokot, hogy a megáradt Tápió mocsarába nem fulladt be lovastól. Több — a tápióbicskei, az isaszegi és az április 19-i nagysallói — ütközetben vett részt. Hadnagy lett és ezen a címen kapott később nyugdíjat.132 A csak futólag említett zsidó katonák közül kimagaslik Aranyi (Goldner) Károly huszárőrnagy személye. 1848. augusztus 28-án Ecskánál, a Bánságban, mint főhad­nagy verte vissza a szerb lázadókat. Október 13-án pedig már századosként kergeti szét a cichifalvi őrség élén a fellázadt szerb csapatokat. 1849. május 5-én őrnagyi rangot viselve Oravicánál vezeti a támadást 800 emberével az 1300 főnyi osztrák őrség ellen és súlyos ütközet után sikerült elfoglalnia a várost. Augusztus l-jén ott van a szászsebesi ütközetben is. Világos után külföldre menekült. Fivére, Aranyi (Goldner) Mór a forradalom kitörésekor tizedesi rangban az 52. Ferenc Károly nevét viselő gyalogezredben teljesített szolgálatot. 1848júliusától ezrede 3. zászlóaljával ő is a bánsági hadszíntéren van. Október 29-től őrmester a honvédseregbe sorolt alakulatánál. 1849. január l-jétől már hadnagy, március 19-től főhadnagy. Február 24-én kitűnik Cibakházánál, mert katonáival ő szabadítja ki Lei­ningen Westerburg Károly grófot az ellenség kezéből. Világosnál a 118. honvédzászlóalj századosaként kényszerül a fegyverletételre.133 Ugyanígy mentette meg Grósz-Csatári Lajos százados Bem tábornokot erdélyi hadjárata alatt, mint annak hadsegédje, egy orozva történt támadás alkalmával.13 4 Nem hagyhatjuk említetlenül Dallos (Singer) Elek őrnagy nevét sem. 1848-ban ő is a Bánságban harcolt a szerbek ellen. 48 ok­tóberében főhadnagy, két hónappal később már százados, aki két század élére állva védte Bihar megye Zaránd felé eső részét és 1849 január elején visszaverte a románok támadását. Bem oldalán harcolt a szászvárosi szuronyharcban, csakúgy, mint a piskei csatában a román Janku Avram ellen. 0 lett a júliusban alakult 136. zászlóalj pa­rancsnoka őrnagyként. Az aradi törvényszék halálra ítélte, de büntetését — kegye­lemből — 16 évi várfogságba változtatták.135 Lord József századosként harcolt a különböző csatatereken. Az isaszegi csatában (1849. április 6.) szuronydöféstől meg­sebesült. Görgey csapatában szolgált és az önvédelmi harc vége felé maga ajánlkozott, hogy Kossuth levelét, amelyben kitartásra buzdította Klapkát, elviszi Komáromba, ahova parasztruhába öltözve jutott el. Később Kossuth az emigrációban nem feled­kezett meg személyéről s valahányszor magyar küldöttség járt nála, nem mulasztotta el, hogy üdvözletét küldje neki.13 6 Csemegi (Nascher) Károly őrnagyi rangig vitte s Batthyány Kázmér gróf, országos biztos megbízásából egy zászlóalj gyalogságot és egy század lovasságot szervezett meg, hogy e csapattal, mint gerilla-őrnagy végig­harcolja a bácskai és a bánáti hadjáratot. Lúgosnál kényszerült a fegyverletételre.

Next

/
Thumbnails
Contents