Századok – 1995
Tanulmányok - Sándor Pál: Az emancipáció történetéhez Magyarországon 1840–1849 II/285
AZ EMANCIPÁCIÓ TÖRTÉNETÉHEZ MAGYARORSZÁGON 1840-1849 2 87 költött, amit a Kassa (Kosice) felé vonuló nemzetőrök daloltak: „Harcra magyar nép védeni szép hazát" kezdetű strófát.12 7 Hódmezővásárhelyen, ahol 1848-ban 127 zsidó családfőt számoltak, 40 nemzetőrt soroztak be közülük. Közöttük négyen ötven éven felül, és egy ötvenkilenc éves is volt.12 8 A tizennyolc nyelven tudó Helprin Mihály, aki csak húsz éves korában költözött Orosz-Lengyelországból Magyarországba, 1846-ban magyar verseket ír Petőfi modorában, a szabadságharc alatt honvéd lesz. „Kaszához ki magyar" című versében önvédelemre szólítja föl a magyar népet. Később Szemere Bertalan titkáraként a sajtóirodában dolgozik12 9 Nem soroljuk tovább a kétségtelen tényeket. Az eddig elmondottak is egyértelműen tanúsítják; akkor, amikor Jellasics betört az országba és a nemzetiségek nagy része nyíltan szembeszállt a szabadságharccal, csak akkor nyüt meg a kapu zsidó lakosok előtt, hogy beléphessenek a nemzetőrségbe. De részt vettek a népfölkelők, a szabadcsapatok és a honvédzászlóaljak soraiban is. A pesti zászlóalj, amelyet ősszel a Dráva mellé vezényeltek, közel egyharmada zsidókból állt. Klapka, aki a 6. veszprémi zászlóalj megszervezésével volt megbízva, tanúsította, hogy 800 főből tizenkettedrészben zsidó harcosa volt.13 0 Ez volt a helyzet Aradon, Pakson, Bonyhádon, Dunaföldváron, Bölcskén, Szekszárdon, Simontornyán, Dombóváron, Faddon, Hőgyészen, Györkön is. Szombathelyen egy Grünwald Bernát nevű nyolcadikos zsidó „diák" is a harcosok között szerepelt. Itt mondott beszédet Königsberger Lajos rabbi a zsidó önkéntesek felesketése alkalmából, arra intve őket, hogy „Magyarország a mi édesanyánk, mely szült és nagyra növelt bennünket" s bár nem ismernek el „honpolgároknak" és „sok helyen kegyetlenül üldöznek", mégsem szabad „a szív keserűségének engedni". Imádkozni kell Jóságos Atyánkhoz", hogy az ellenünk elkövetett bűnöket bocsássa meg.131 A Zrínyi Miklós nevét viselő, s 1848 második felében megalakult szabadcsapatban, mely Pesten szerveződött, szintén voltak zsidó harcosok. Közismert tény, hogy a szabadságharc megkezdésekor a tényleges magyar katonák az osztrák seregben szolgáltak, többnyire külföldön. Amikor az önvédelmi háború megkezdődött, onnan siettek hazájuk segítségére. De nem annyira közismert, hogy így tettek az osztrák seregben szolgálatot teljesítő honi zsidó katonák is. 1848. október 11-e után egy Csillag (Stern) nevű zsidó huszártizedes 85 emberével szökött át az osztrák határon, de csak 14-nek sikerült a vállalkozás, a többieket elfogták az osztrák hatóságok Csillag hazatérve beállt a Hunyadi huszárok közé. Steiner Ferenc, abonyi zsidó ifjú szintén a császáriaktól szökött haza, miként Weiner Jakab volt bellatinci (Vas megye) lakos is, aki az 5. Radetzky huszárezredben szolgált Milánóban. 0 már 48 márciusában dezertált 46 társával együtt és végigküzdötte a szabadságharcot egészen a világosi fegyverletételig. Több ízben is kitüntették; címzetes őrmesteri rangot kapott. Freudenberg Márk 17 évesen, a gimnázium 6. osztályát végezve akart beállni honvédnek, de Mészáros Lázár honvédelmi miniszter vézna testalkata miatt nem adott neki engedélyt. Mégis beállt a földvári zászlóaljba és ott volt a tiszaföldvári csatában, majd átlépett a 17. honvédzászlóaljba, ahol tizedesként szolgált. A keresztúri csatában tanúsított vitézségéért Klapka hadnaggyá léptette elő. Több ütközetben is részt vett; ott volt Budavár visszafoglalásánál is (1849. május 21.). Az ő százada fogta el a sebesült Heinrich Hentzi tábornokot. Világosnál esett fogságba. Története távolról sem egyedi. Tudjuk ugyanis, hogy Pollák Mór, egykori szegedi lakos 16 éves
