Századok – 1995

Tanulmányok - Kurucz György: Érdekek és előítéletek. A brit diplomácia és Magyarország a 18. század végéig II/253

258 KURUCZ GYÖRGY A15. század középső harmadában azonban mintha visszaesés következett volna be Anglia és Magyarország legmagasabb szintű kapcsolataiban. A londoni kancellária vaskos irattekercsei, a különféle kincstári kimutatások, amelyek az idegen országok követeinek ellátására fordított protokolláris pénzkiutalásokat is tartalmazzák, sehol sem említik, hogy követek érkeztek volna a magyar királytól, vagy indultak volna űtra Magyarországra Annak sincs nyoma, hogy pápai bullák sürgetése nyomán bármiféle segélyt küldtek volna Magyarországra a török elleni háborúhoz való hozzájárulásként. Ennek oka alighanem abban rejlik, hogy a York és Lancaster családok hatalmi vetélkedése évtizedekig lekötötte Anglia királyainak figyelmét. Mindamellett mégsem zárható ki annak a lehetősége, hogy létezett volna valamiféle kapcsolattartás az egyes udvarok között. Figyelemreméltó például, hogy egy kancelláriai feljegyzés szerint Michael Gosselyn, George Hartiyke, valamint Matthew Laweston azért kelt útra 1452-ben, hogy Ausztriában, Csehországban, és Magyarországon bányászokat toborozzon az angol királyi bányák műveléséhez. Márpedig e vállalkozás eredményessége az illető országok legmagasabb szintű jóváhagyásától is függött. Több forrás viszont arra enged következtetni, hogy Mátyás uralkodása idején ismét megélénkültek a hivatalos kapcsolatok. Az 1460-as évektől kezdve számos irat tanúskodik arról, hogy Robert de Champlayn, miles anglicus, jó néhányszor megfordult Magyarországon, s részt vett Mátyás törökellenes hadjárataiban. A magyar király Champlayn számára kiadott 1465. január 26-i menlevelének másolata szerint, illetve egy 1480-as évek elejéről származó szintén Mátyás nevében kiadott irat másolattöredéke alapján feltételezhető, hogy Robert de Champlayn nemcsak vitézül harcolt, hanem a király környezetében is hosszabb időt töltött. Igen valószínű, hogy formális követi megbízásokat is teljesített. Ezt a feltételezést egyébként IV. Edward 1479. április 23-án kiadott díszes oklevele is megerősíti, amelyben az uralkodó megemlékezik Champlayn érdemeiről. Lincoln püspökének 1482. november 23-i levele szintén Champlayn magyarországi tetteinek elismerését dokumentálja. Egy, a kancellária által 1488. február 26-án kiadott irat pedig ugyancsak arról számol be, hogy Robert de Champlayn számos alkalommal megfordult Magyarországon. Champlayn magyarországi működése egyébként részét képezhette annak a diplomáciai aktusnak, amelyre 1474-ben került sor. IV. Edward küldöttséget indított útnak Magyarországra John Morton, a későbbi canterbury érsek vezetésével. Morton és társai, William Hatclyff és Thomas Montgomery, a fennmaradt királyi levél értelmében az angol-burgundi szövetség részére igyekeztek megnyerni a magyar királyt. A XI. Lajos francia uralkodó elleni érdekközösség tehát számításba vette a mind erőteljesebb nemzetközi politikát folytató magyar udvar támogatását. Mátyás halála azután teljesen új helyzetet teremtett az államközi kapcsolatok további alakulásának tekintetében. Anglia a tehetséges és ambiciózus Tudor uralkodók szervező képességének köszönhetően fokozatosan megvetette későbbi világhatalmi pozíciójának alapjait. Magyarország viszont a tehetségtelen és gyenge Jagellók alatt nemcsak azt a képességét veszítette el, hogy egyenlő és megbecsült (!) partnerként jöhessen számításba a kor hatalmi vetélkedéseinek során, hanem saját határainak védelmére is képtelennek bizonyult a török hódítókkal szemben. A16. század elejétől megsokasodó magyar vonatkozású angol állami iratokban mind gyakrabban lehet olvasni a magyarok kétségbeesett segélykiáltásairól, amelynek természetes velejárója