Századok – 1995
Közlemények - Teke Zsuzsa: Firenzei kereskedőtársaságok; kereskedők Magyarországon Zsigmond uralmának megszilárdulása után 1404–37 I/195
FIRENZEI KERESKEDŐK MAGYARORSZÁGON 1404-1437 KÖZÖTT 207 1429-ben hozzáfordultak, eszközöljön ki a királynál menlevelet G. G. Cavalcanti számára11 4 A Bardik azonban jelentős befolyásuk ellenére sem tudták a firenzei érdekeket úgy képviselni, mint annak idején Pipo. Halála után több ízben is úgy tűnt, a firenzeiek csillaga letűnőben van Magyarországon. A király időről-időre velük szemben támadt, többnyire politikai okokra visszavezethető ellenszenve azonban nem bizonyult tartósnak. így mindjárt 1427-ben, amikor Milánó és a Velencével szövetséges Firenze között háború dúlt, a Milánó pártját fogó és a firenzeieket békére kényszeríteni akaró Zsigmond a magyarországi firenzeiekkel szemben is éreztette haragját. A magyarországi firenzei követ, Piero Guicciardini 1427 decemberében, 1428 első felében írott jelentéseiben11 5 arról számolt be, hogy az országban rosszul bánnak a firenzeiekkel, kis dolgok miatt elítélik őket, javaikat elveszik. Azt is hallotta a követ, hogy a latinok — a követ szerint a firenzeieket kell érteni alattuk — csak a király engedélyével hagyhatják el az országot. Több firenzeit, így Niccolo és Giovanni Lamberteschit, Gaspare da Collet, Currado Cardini váradi prépostot, G. G. Cavalcantit letartóztatták. A királyné kérésére Guelfo di Francesco Rucellait és Bartolomeo Melanesit Budán fosztották meg szabadságuktól, Váradon pedig szinte semmiért börtönöztek be 3 firenzeit. Filippo és Lorenzo Scolaritól elvették a sókamarákat.116 Úgy látszik, a két Scolarinak nem sikerült nagybátyjuk örökébe lépni Zsigmond kegyeiben, hiába buzdította őket Firenze, kövessék Pipo nyomdokait.11 7 A sókamarák elvesztése11 8 azonban még nem jelentette azt is, hogy felhagytak az országban való kereskedelemmel. Lorenzo Magyarországon maradt, Budán telepedett meg, Filippo hazatért Firenzébe, Giovanni pedig Velencébe vitte a család üzleti ügyeit. Buda és Firenze között ismét Velencén keresztül jött létre a kapcsolat. Giovanni volt az, aki a budai firenzeieket, Lorenzót és a Melanesik budai társaságát Filippóval, illetve az ugyancsak Velencében működő Zatiakkal összekötötte. 1429 áprilisa és júniusa között jó néhány levelet ismerünk, amelyeket Velencéből írtak Filippónak. Az 1429. május 20-i levél alapján egyenesen az a benyomásunk támad, hogy a Scolarik Tommaso Melanesi és budai társasága megbízottjaiként működtek, akiknek pénzt adtak, hogy a szükséges árukat részükre beszerezzék Giovanni, aki ezt a levelet írta, sürgősen drága kelmék küldését kérte Filippótól. Tommaso Melanesi azonban nem támaszkodott mindig a Scolarikra, ő maga vagy magyarországi megbízottja is többször megjelent Velencében, hogy áruját értékesítse, illetve újabb beszerzéseket eszközöljön. Giovanni június 11-i levele szerint 1000 dukát értékben rézszállítmány érkezését váiják, amelyet Tommaso Melanesi megbízottja, Niccolao de Prato kísért, akire egyben a szállítmány értékesítése, és a Scolariknak ebből járó pénzek kifizetése tartozott.119 A Mediciek 14. századi vállalkozása után ez az első adatunk, amely a firenzeiek magyar rézzel való kereskedelmére vonatkozik. Talán nem véletlen, hogy ez a rézszállítmány akkor érkezett Velencébe, amikor a harmincadhivatal élén újra firenzei állt, hisz az 1405. évi törvény XV. tc. értelmében a réz kivitelét éppenúgy meg kellett akadályozni a harmincadosoknak, mint az aranyét és az ezüstét.12 0 Azt sem lehet kizárni, hogy maguk a Bardik is érdekeltek voltak a vállalkozásban, hisz mind a Melanesikkel, mind a Scolarikkal voltak kapcsolataik. Kérdés, hogyan juthattak a Melanesik a rézhez? Zsigmond még 1424-ben Körmöcbánya, Besztercebánya, Libetbánya, Kassa „ofíicia urburarum"-át jelentős kölcsönök fejében elzálogosította David Rozenfelt és Johann Falbrecht toruni
