Századok – 1995
Közlemények - Teke Zsuzsa: Firenzei kereskedőtársaságok; kereskedők Magyarországon Zsigmond uralmának megszilárdulása után 1404–37 I/195
FIRENZEI KERESKEDŐK MAGYARORSZÁGON 1404-1437 KÖZÖTT 201 nemcsak Szebenben, hanem Itáliában, Firenzében is volt megbízottja A Maninik pl. mind Firenzében, mind Váradon tevékenykedtek a püspök ügyeinek intézésében.44 Andrea Scolari üzletei több területen is érintkeztek rokona, Mattia Scolari üzleteivel. Mattia Scolari, aki 1400-tól kezdve részese volt Pipo szerzeményeinek 45 többször megfordult Magyarországon, de ellentétben testvérével és rokonával, nem telepedett meg az országban. Pályafutása alatt több kereskedőtársaságnak volt a tagja, és az adatok tanúsága szerint ló-, szövetkereskedelemmel és pénzüzletekkel egyaránt foglalkozott. Első ízben, miként már volt róla szó, 1406-10 között Antonio di Suntival együtt Antonio Frontéval társult a magyarországi kereskedelemre. Az 1423. évi végrendeletéből46 az tűnik ki, hogy Fronte kilépése után is együttműködött Suntival a magyarországi lovakkal való kereskedelemben. Egy a 15. sz. elején összeállított vámjegyzék tanúsága szerint Firenzében a lónak, lószőrnek, lóbőrnek nagy keletje volt,47 így a lókereskedelem jelentős haszonnal járt. Mattia nemcsak magyar lovakkal üzletelt, hanem egy 1422-ben kelt levele tanúsága szerint hozatott lovakat Tuniszból is.48 Bekapcsolódott a pápai pénzügyek intézésébe is, helyesebben szólva, ő is besorolt azon firenzei kereskedők, bankárok közé, akik pénzt kölcsönöztek a pápának. XXIII. János pápával (1410-15) kötött szerződése értelmében — „per quemdam contractum dudum initum cum papa Johannes XXIII et per bullas applicatas dicti pape" — pénzt kölcsönzött az egyházfőnek a pápai kamarát Magyarországból megillető jövedelmek terhére.49 1410-ben az egyházfő utasította Magyarországra küldött követét, Branda piacenzai püspököt, hogy az ottani jövedelmekből csak akkor vonhatja le a neki járó részt, ha Mattia Scolari már megkapta a maga részét belőle.50 Mattia a 10-es évek elején hosszabb időt tölthetett Magyarországon. 1412-ben Budán találjuk, Pipoval együtt egy rokonukat, Leonardo de Altovitot fogadták ekkor testvérükké.51 1413-ban azonban már ismét Itáliában volt, igaz, Zsigmond környezetében, aki Lodiban familiárisai közé fogadta5 2 Adataink szerint 1425 tavaszán jött újra Magyarországra, ahol azonban rövidesen elhunyt5 3 1423. évi végrendelete, majd a halála után vagyonáról készített felmérések5 4 bizonyítják, hogy üzleti kapcsolata az országgal 1413 után sem szakadt meg. Adósai között Andrea Scolari, Giovanni Falcucci, Antonio Fronte szerepeltek. A két rokon, Andrea és Mattia üzleti ügyeinek összefonódását jól jellemzi a következő adat. Antonio Geri Bárdi, Mattia egykori társa 1000 arannyal tartozott Andrea Scolarinak, aki ezt az összeget Mattiára ruházta át. Nemcsak Antonio Geri Bárdi, de Filippo Giovanni del Bene személye is összekapcsolta a két rokont. Filippo ugyanis mindkettőjüknek jelentős pénzekkel tartozott. Első ízben 1405-ben tűnt fel Magyarországon.55 A Signoria levelét vitte Zsigmondnak, amelyben a Doffo Spini firenzei bankárnak és kereskedőnek tartozó erdélyi püspök adósságának kifizetését sürgették. Az egyházi kinevezésért a pápai kamarának az első évi jövedelem fele járt, és ezt az összeget az új főpapoknak rendszerint a firenzei kereskedő bankárok kölcsönözhették. Filippo del Bene rövidesen Doffo Spini nyomdokaiba lépett, ami a pápának Magyarországról járó pénzek megelőlegezését illette. Mattia Scolarival együtt kölcsönöztek XXIII. János pápának magyarországi jövedelmei terhére,56 és Filippo éppen e kölcsönügylet folytán maradt 2000 forinttal Mattia adósa Filippo egyébként Mattiánál szorosabban kötődött a pápához. XXIII. János 1410 októberében, amikor Filippo magyarországi útját előkészítendő intézkedett, familiárisaként aposztrofálta.5 7 1410 augusztusában pedig utasította Magyarországra induló
