Századok – 1995
Közlemények - Nógrády Árpád: „Magistratus et comitatus tenentibus” II. András kormányzati rendszerének kérdéséhez I/157
II. ANDRÁS KORMÁNYZATI RENDSZERE 187 43 Lexikon 695. 44 Hóman 1921.36, és Szűcs 1993. 74. 45 Vó. Hóman 1921.41., Kristó 1984. 1279. 46 A pénzveréshez és a kamarákhoz: Hóman 1916. 457-469, Hóman 1921., 35-42. Kristó 1984. 1278-1280, Ampod fia Dénes és Tomaj nembeli Dénes fia Dénes méltóságaira: Wertner 1899. 660. és Szögi 1985. 97. és 104. 47 Szűcs 1993. 74. 48 RA 2174. 49 A méltóságsorok világi részének e belső differenciáltsága 1222 után hamar elenyészett, így az Aranybullát követő időszakra hasonló táblázat összeállítása nem lehetséges. 50 Fügedi 1982. 496-497. míg Schiller Bódog szerint III. Bélát követően a méltóságsorok összeállítása oly nagy mértékben ingadozik, hogy „csupán a nádor, országbíró s bán nevével találkozunk állandóan, egyéb udvari tisztviselők és főispánok egyre változnak a nélkül, hogy valami szabályt tudnánk felfedezni; kétségkívül személyi okok voltak e tekintetben mérvadók." (Schiller 1900. 263. 7. jegyzet) 51 HO V 10 (RA 383.) A II. András kori adatokat lásd a Függelékben. IV Béla idejére pl.: Df 230 105.(RA 716.), ÁÚO VII. 117., 133., 137., 170., 319., 503., VIII. 50. 52 Annak ellenére, hogy 8 alkalommal bukkan fel, közéjük soroltam Békés megyét is, mert szereplései mindössze két személyhez (Negol nembeli Batizhoz és Kán nembeli Lászlóhoz) kapcsolódnak, míg Somogy és Zala 11-12 feltüntetés mellett is 5 ill. 7 fővel párosul. A megye előfordulásokhoz — más értelmezéssel — lásd: Kristó 1988. 190. 53 RA 154. 54 Természetszerűleg itt nagy kiterjedésű, földrajzilag zárt területről van szó, hiszen bizonyos, hogy pl. magához a nádori méltósághoz önmagában is tartoztak birtokok, jövedelmek. Pl.: ÁÚO VI. 410.(Df 206 872.) 65 1200: Vejteh udvarispán-Krassó (RA 189.), 1213: Miklós királynéi udvarispán-Győr (ÁÚO I. 132-136.), 1222-1224: Negol nembeli Batiz országbíró-Békés (RA 383., 393., 394., 395.,402., 403..), 1220: Kán nembeli László lovászmester-Pozsega (RA 358. Jóllehet Pozsega élére történő helyezése mögött a család közeli drávántűli birtokai is szerepet játszhattak. Vö. Györffy I. 256. ) 1229-1230: Lukács pohárnokmester-Bars (RA 451., 461., 462. Kérdéses lehet továbbá Kán nembeli László békési ispánsága bár nem elképzelhetetlen, hogy ő egyidejűleg állt Nyitra és Békés megye I élén (Vö. RA 406., 407., 410.) Az alábbiakat azonban nem tekintettem kivételnek; Dénes tárnokmester 1216. évi szepesi ispánsága(RA 308. Vö. CDS I. 165.), amely csak újvári ispánságát egészí-I tette ki. Atyusz bán varasdi ispánsága (1220: RA 357.) a territoriális különkormányzat kikerekítésében leli magyarázatát. Az erdélyi vajda gyulafehérvári ispánságára: Makkai 1944. l£f&-189., Kristó 1979. 110-118. 56 Bare fia Miklós pl.: RA 410. Demeter pl.:RA 406., (A regeszták sorrendje — egyes éveken belül — nem mindig felel meg a szoros időrendnek. Jelen esetben is bizonyosra vehető, hogy az RA 410. számú oklevelet korábban állították ki, mint az RA 406.-ot.) Miklós fia Miklós pl.: RA 501. 67 Mog 2 alkalommal, Ézsau, Mika, Győr nembeli Csépán, 58 Vó. Wertner 1897. 440. 59 Talán ezzel lehet összefüggésben az oklevélzáró formulák „ceterisque" bővülése. 60 Fügedi 1986. 92-99. 61 Hat évig 1206-1212 között állt Kán nembeli Gyula Bodrog, öt esztendeig Csák nembeli Demeter Vasvár, négy évig Győr nembeli Poth Moson és Csépán Bács élén. Smaragd pozsonyi és Tomaj nembeli Dénes szolnoki ispánsága vélhetően ezeknél is hosszabb talán 9 ill. 12 év is lehetett. 62 Vázsony nembeli Atyusz-Bodrog, Mika-Bihar, Kán nembeli Gyula-Bodrog, Sopron, Szolnok; Kán nembeli László-Bács, Bare fia Miklós-Sopron, Ják nembeli Márton-Vas, Tétény nembeli Marcell-Sopron, Bár-Kalán? nembeli Bánk-Ujvár, Győr nembeli Poth-Moson, Tiborc-Fehérvár, Csák nembeli Miklós-Csanád, Smaragd-Pozsony (bár az sem kizárt, hogy egyetlen igen hosszú ciklusról van szó) Imre alatt Győr nembeli Csépán-Sopron és Mog-Bács, és IV Béla trónra léptekor is találkozunk visszatérő ispánnal; Pós-Bács. 63 Kristó 1988. 190. 64 „Vid cum Bachiensibus militibus" SRH I. 371., „Vyd et Bachienses" uo. 390. A bácsi kontingenst vezető Vid comesben a szakirodalom Pauler Gyula óta a megye ispánját látja. (Pauler
