Századok – 1995
Figyelő - N. Szabó József: Magyar–francia kulturális és tudományos kapcsolatok (1945–1948) VI/1395
FIGYELŐ 1409 magyar iniciatíváknak köszönhette létét. A szervezet francia vezetőségének szerepe csak formai volt, tevékenységüket Erős János követségi tanácsos egyetértésében intézték. A szervezet harmonikusan illeszkedett a Franciaországi Magyarok Demokratikus Egyesülete, valamint a Magyar Intézet kulturális programjába. A Társaság egyik nagy érdeme, hogy sikerült megnyernie több kiváló francia személyiséget arra, hogy Magyarországra látogassanak. Ennek köszönhetően látogatott Budapestre Louis Aragon, Elsa Triolet, Georges Altman, Louis Martin Chauilier.35 Mindkét társaság sokat tett az irodalmi-művészeti értékek megismertetéséért. A francia irodalom propagálásában fontos szerepe volt a Gereblyés László szerkesztette Nagyvilágnak, amely a Magyar-Francia Társaság folyóirata volt. A Magyarok, az Irodalomtudomány, a Válasz és a Fórum egyaránt segítették a francia irodalom és kultúra terjesztését.3 6 Vidéken is létrejöttek a Magyar-Francia Társaság szervei. így 1946 januárjában Debrecenben is megalakult a helyi Magyar-Francia Társaság.3 7 Magyar-francia kulturális egyezmény tervezete Egyrészt azért, mert a magyar kultúrdiplomáciában a magyar-francia kapcsolatoknak a nyugati kapcsolaton belül primátussága volt, másrészt mert Magyarország a többi nyugati országgal is szándékozott kulturális egyezményt kötni, a VKM 1947. június 12-én elkészítette a magyar-francia kulturális egyezmény tervezetét. A tervezet a minisztertanács elé került. Ortutay Gyula miniszter a külügyminisztériummal egyetértésben kérte a minisztertanács hozzájárulását, hogy a Francia Köztársaság kormányának javaslatot tehessen a két ország közötti kulturális együttműködés érdekében kötendő egyezmény aláírására. Ortutay Gyula ahhoz is kérte a hozzájárulást, hogy a javaslatnak a francia fél által történő elfogadása esetén a magyar kormány nevében ő írhassa alá az egyezményt. A kultuszminiszter indoklásként előterjesztésében azt is előadja, hogy az egyezmény módot ad arra, hogy a két ország közötti szellemi kapcsolatok ápolása minden területen intézményesen biztosítva legyen. Az egyezmény ezenkívül a franciaországi magyar kisebbség anyanyelvi oktatása biztosítása szempontjából is fontosnak tartotta. A magyar kulturális vezetés értelmezése szerint az egyezményt az is időszerűvé teszi, hogy a magyar-jugoszláv és a magyar-román kulturális egyezmény megkötése előkészület alatt áll, valamint az, hogy Franciaország az elmúlt hónapokban Lengyelországgal, Belgiummal, Ausztriával és Csehszlovákiával már kötött kulturális egyezményt. A háború utáni kül- és kultúrpolitikai koncepcióból következett, hogy a minisztertanács Ortutay Gyula javaslatát 1947. június 19-én elfogadta.3 8 A Magyar Köztársaság és a Francia Köztársaság kormánya között kötendő kultúregyezmény tervezete 15 cikkből áll. E szerint a szerződő felek vállalják egymás nyelvének, irodalmának, történelmének, kultúrájának a bemutatását. Gondoskodnak — a már korábban létrejött kulturális intézmények fenntartása mellett — új kulturális intézmények felállításáról. Megvalósítják az egyetemi oktatók és diákok cseréjét. Ösztöndíjasokat küldenek egymáshoz. Együttműködnek
