Századok – 1995

Figyelő - N. Szabó József: Magyar–francia kulturális és tudományos kapcsolatok (1945–1948) VI/1395

1410 FIGYELŐ a tudományos társaságok és elismerik egymás tudományos fokozatait. Kiszélesítik a szakmai-művelődési és közművelődési kapcsolatokat. A színházi-, művészeti élet, a folyóirat és könyvcsere, valamint az ifjúsági szervezetek területén szintén együttműködnek. A tervezet az egyezmény megvalósítása érdekében állandó Vegyes Bizottság létrehozását kezdeményezte, amely tagozatokból áll és évenként ülést tart. Az elképzelés szerint az egyezményt megerősítés után Párizsban cserélik ki és öt évig maradt volna érvényben. A tervezet a magyar-francia kulturális kapcsolatok terén igen sok javaslatot is tartalmazott. Többek között indítványozta, hogy a Francia Köztársaság Francia Intézetet állítson fel Budapesten, előadót tarthat a Pázmány Péter Tudományegyetemen és az Eötvös Kollégiumban. Magyarország viszont egy-egy előadót tart a Sorbonne-on és a párizsi Ecole Nationale des Langues Orientales Vivantes finnugor nyelvészeti tanszékén A magyar kormány ugyanakkor minden tudományegyetemen fenntartja a francia nyelv és irodalom tanszékeket, beleértve a közgazdasági karon lévő Francia Intézetet is. A francia kormány viszont a magyar kultúrának tanszéket állít a Sorbonne-on, annak megszervezéséig pedig gondoskodik a magyar oktatásról. A magyar kormány lektort tarthat a lyoni és a lille-i egyetemen, ellentételezésként francia lektorátusok is lehetnek magyar egyetemeken. A tervezetben is szereplő számos javaslat mellett indítványozták többek között kiemelkedő művek fordítását és azt is, hogy a tankönyvek ne tartalmazzanak hamis adatokat. A tervezetben és a javaslatok között szereplő elképzelések költségét realizálódásuk esetén az érintett államok fedeznék.39 A magyar-francia egyezmény körül Magyarországon a nyár folyamán bonyodalmak voltak. A késés miatt Sauvageot levélben fordult Ortutay Gyulához, amelyben kifejti: a franciák azt váiják, hogy a konkrét javaslatokat az illetékes hatóságok juttassák el Franciaországnak. A francia professzor aggályoskodó levelére válaszolva a magyar kultuszminiszter kifejti, hogy meg lehet róla győződve, hogy teljes erővel azon lesz, hogy a magyar-francia kulturális egyezmény megkötése elől minden akadályt elhárítsanak.4

0

A magyar-francia kulturális egyezmény többször napirendre került, de aláírására nem került sor. A többi nyugati tervezettel együtt ennek az egyezménynek az aláírását is a politikai okok akadályozták meg, 1947 nyarára a világ ugyanis már kettészakadt, a hidegháború már „működött". Magyarországon a hegemonisztikus hatalmat gyakorló Magyar Kommunista Párt kiszorította a polgári alternatívát képviselő erőket a hatalomból. Franciaországban viszont a kommunistákat távolítják el a kormányból. A politikai változások után Magyarországon már nem az a kül- és kultúrpolitikai koncepció érvényesült, mint amit a pluralizmus idején meghirdettek és amit megvalósítani próbáltak. A magyar vezetés 1947 őszétől már egyoldalúan csak a népi demokráciákra, illetve a Szovjetunióra koncentrált. A politikai átrendeződés kultúrdiplomáciai hatását a követségi jelentések igazolják. Erős János tanácsos 1947. augusztus 26-i Párizsból küldött jelentéséből a politika negatív hatása már kiolvasható. Erős János szerint a pénzügyi nehézségek mellett a politikai fejlődéssel kapcsolatos súrlódások és változások fékezték a követség munkáját.4

1

Károlyi Mihály követ 1947. november 12-i jelentés is arról számol be, hogy a kultúregyezmény aláírását egyes francia körök szeretnék elha-