Századok – 1995
Figyelő - N. Szabó József: Magyar–francia kulturális és tudományos kapcsolatok (1945–1948) VI/1395
1404 FIGYELŐ Strassbourg a XVIe siécle.) A kiváló magyar romanista Lille-ben az Attila-legendáról tartott előadást. Ezenkívül még Poitiersben is szerepelt, ahol a magyar szellemi életről nyújtott tájékoztatót. Gabriel Astric egyetemi magántanár szintén tartott előadást a párizsi Magyar Intézetben ,,L' Université de Paris et la Hongrie médiévale" címmel. Ugyanő a lille-i katolikus egyetemen a középkori Sorbonne magyar hallgatóiról adott elő. 1947 májusában Párizsban tartózkodott Alföldi András. A nemzetközi hírű régész a Magyar Intézetben a kelta archeológia problémáiról értekezett. Az elnöki tisztet Haymond Lautier, a Régészeti Múzeum igazgatója látta el. Júliusban a Sorbonne és a Magyar Intézet közös rendezésében Ybl Ervin egyetemi rk. tanár a magyar festészetről tartott előadást. Ezen az öszszejövetelen Louis Réau professzor elnökölt. Kosáry Domokos a Magyar Intézetben is szerepelt a Nemzetköziség és nacionalizmus című előadással.14 1947 novemberében Szászy István a nemzetközi magánjog neves művelője tartott előadást az Institut de Droit Comparéban.15 A magyar-francia tudományos kapcsolatok reprezantatív állomásaként értékelhető Szent-Györgyi Albertnek a párizsi Pasteur-ünnepségeken való részvétele és az ott tartott előadás.16 Szent-Györgyi Albert és a magyar tudomány elismeréseit is jelentette, hogy a Nobel-díjas tudós megkapta a francia becsületrend nagykeresztjét.1 7 A jó kapcsolatokat lett volna hivatva előmozdítani Aurélien Sauvageot díszdoktorrá avatása. A párizsi Ecole Nationale des Langues Orientales Vivantes tanárát a tudomány és a szakirodalom művelése és a magyar-francia kulturális kapcsolatok ápolása terén kifejtett érdemei elismeréséül a budapesti Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara tiszteletbeli doktorrá kívánta avatni.18 Tanszékek-lektorátusok létesítése A háború utáni magyar kultúrdiplomácia egyik fő törekvése az volt, hogy külföldön növelje a tanszékek és lektorátusok számát, illetve a befogadó ország egyetemi köreivel a lehető legjobb kapcsolatokat alakítsa ki. Lajti István, a párizsi Magyar Intézet igazgatója ezen a téren is igen aktív volt, a felszabadulás után újból felvette a kapcsolatot a párizsi egyetemi körökkel: Royssy rektorral és Guyot főtitkárral. A magyar kultúrdiplomata igyekezett mindenütt megjelenni, ahol a magyar érdekeket képviselni lehetett.1 9 Magyarország részéről többször felmerült egy magyar tanszék szervezésének kérdése. Az 1947 júniusában elkészült magyar-francia kulturális egyezmény tervezete több főiskolai-egyetemi tanszék felállítását is előirányozta, ezenkívül a lektorátusok számát is növelni szándékozott. A kulturális egyezmény körüli tárgyalások elhúzódása miatt Sauvageot a párizsi Ecole Nationale des Langues O-rientales Vivantes tanára 1947. július 11-én azt javasolta Ortutay Gyulának, hogy a tanszék felállításáig is gondoskodni kellene a Sorbonne-on a magyar lektorról. A magyar kultúra egyik legismertebb franciaországi patronálója erre Gyergyai Albertet ajánlotta, úgy hogy Dobossy László is megtarthassa státusát.20 A kultuszminiszter Sauvageot javaslatával egyetértett, és megígérte, hogy mindent megtesz azért, hogy az egyezmény megkötése elől az akadályok elháruljanak.
