Századok – 1995

Figyelő - N. Szabó József: Magyar–francia kulturális és tudományos kapcsolatok (1945–1948) VI/1395

FIGYELŐ 1405 Gyergyai Albert kimagasló érdemeit Ortutay elismerte, kiküldetését az 1947-48-as tanévre megígérte.2

1 1947. november 12-én a magyar tudománytörténet fontos állomásáról számolt be Károlyi Mihály követ: Franciaországban a magyar tanszék felállításával kapcsolatos döntés megszületett. A Sorbonne-on a Magyar Tanszék és Intézet felállításának kérdésében az illetékes francia közegek pozitív állásfoglalása megtörtént, ami elsősorban Gaucquier követ és Warnier úr közreműködésének köszönhető. A tanszék felállítására 1947 december közepén került sor, professzorának Aurélien Sauvageot-t nevezték ki.2

2 A magyar-francia tudományos és egyetemi kapcsolat kiépülése igen pozitívan értékelhető. A magyar kultúrpolitika helyesen ismerte fel, hogy a világ tudományos központjává váló Amerikai Egyesült Államok mellett továbbra is fontos szerepet játszik a hagyományosan nagy nemzetközi presztízzsel rendelkező francia egyetemi és tudományos élet. A már meglévő kapcsolatok, továbbá a francia intézetek fogadókészsége így újabb lehetőséget teremtett Magyarország számára a világ tudományos életébe való bekapcsolódásra. Együttműködés a művészetek és az irodalom területén Zene A magyar-francia kulturális kapcsolatok területén az egyik legsikeresebb együttműködés a zene területén valósult meg. Nem sokkal Párizs felszabadulása után, 1944 augusztusában a Théátre Le Brugére rendezett Liszt-matinét, kidomborítva a zeneszerző magyarságát. A párizsi Magyar Intézet pedig 1945. március 2-án Arma Pál párizsi magyar zeneszerző legújabb szerzeményét mutatta be Georges Auric zenekritikus, valamint Marguerite Pitean és A. Clement hangversenyénekesek közreműködésével. A háború után megjelent egyetlen francia zenei folyóirat 1945 nyarán pedig képanyaggal illusztrált nagy cikket közölt Bartók Béla halála alkalmából. A ta> nulmány értékét növelte, hogy szerzője O. Messianen nemcsak a párizsi Conservatoire National professzora volt, hanem a modern zene egyik legnagyobb alakja. Bartók Bélának a világ zeneművészetére gyakorolt hatását a francia zenei élet nagyra értékelte. Halála után több művész és intézmény felvette műsorára. A francia állami rádió 1945 novemberében Rosenthal vezetésével nagy hangversenyen játszotta Bartók műveit. Egy párizsi kiadó pedig Bartók Béla „A magyr népdalok" című műve iránt érdeklődött. Érdeklődés mutatkozott Moreux Serge Bartók tanulmánya iránt is.23 A magyar-francia zenei kapcsolatok elmélyítésében fontos állomás volt az 1946 áprilisában megrendezett Berlioz-ünnepség. Az ünnepség részeként Auer Pál párizsi követ és Kővágó József budapesti főpolgármester a kormány és a főváros nevében megkoszorúzták Berlioz sírját a montmartre-i temetőben. Az ünnepi aktust a francia rádió is közvetítette. A megemlékezésen képviseltette magát a francia kormány, Párizs városa, számos francia művészeti és kulturális egyesület, valamint a párizsi magyarok szervezete. A Berlioz ünnepségekkel kapcsolat-