Századok – 1995

Történeti irodalom - Magyar Egyháztörténeti Évkönyv (Ism.: Fülöp Éva Mária) V/1193

TÖRTÉNETI IRODALOM 1193 dilemmájára, a Bárdossy- és Kállay-kormány politikájának motívumaira, a második világháborúba való fegyveres bekapcsolódás minden végzetes következményére. Megismerheti a külföldi olvasó a harmincas évek vége negyvenes évek eleje Magyarországának jobb- és baloldali politikai erőit, a Magyarországra nehezedő német nyomást, az ellenállás problematikáját. A szerző szól a külpolitikai irányváltásra tett kísérletekről, a német megszállás tragédiájáról, a háborúból való kibontakozás sikertelenségének összetevőiről és Szálasi hatalomátvételéről. Ránki György „A magyar gazdaság a két háború között" címe fejezetben vállalkozott a téma kifejtésére. A mezőgazdaság helyzetét a terméseredmények, a gépesítettségi szint és a műtrágyafelhasználás adatait alapul véve ismertette. Az ipart, mint a kor gazdasági fejlődésének motorját mutatta be, felhíva a figyelmet a trianoni döntés e szempontból is tragikus következményeire, a nyersanyaglelőhelyek leválasztására. Az egyes iparágakat külön-külön tekintette át, elemezve a világválság hatását. Megvizsgálta az infrastruktúrát, külön tekintettel a vasúthálózatra, a hazai bankrendszert a maga középpontjával, az Angol Bank mintájára és segítségével létrehozott Magyar Nemzeti Bankkal, a külkereskedelem alakulását egy olyan korban, amikor drasztikusan lecsökkent a hazai piac és a nemzetközi kereskedelemben erős elzárkózás volt megfigyelhető, végezetül a nemzeti jövedelmet nemzetközi összehasonlításban. Charles Gati „Felszabadulástól forradalomig, 1945-56" címmel az ideiglenes kormánytól kezdve íija meg a háború utáni Magyarország első tizenként évének történetét. Ábrázolja az erőviszonyokat, a SZEB szerepét, a kommunista taktikát, s teszi mindezt olyan világpolitikai fejlemények megvilágítása mellett, mint amilyen a sklarska porebai Kominform-ülés. A sztálinista terror érájaként szól az 1948-53 közötti évekről, majd bemutatja a Sztálin halálával bekövetkezett fordulatot, illetve a pártvezetésen belüli kötélhúzás időszakát. 1956 szabadságharcának az események naponkénti bemutatásával állít emléket. Berend T. Iván még „A jelenkori Magyarország" cím alatt írta meg az 1956-tól 1984-ig teijedő korszakról szóló fejezetet. Ez a kádári megtorlásokkal indít, majd tudósít az elhibázott gazdaságpolitikáról, ezen belúl az egyes szektorokról, az 1968-as „új gazdasági mechanizmus "-ról, a felélés éveiről és társadalmáról. Ismerteti a rendszer művelődéspolitikáját is. Az epilógust George Barany írta, vizsgálódását 1990 közepéig terjesztve ki. Bepillantást nyerhet az angolul olvasó a nyolcvanas évek közepétől megindult hazai erjedésbe, tapogatózásokba, egészen a 89-es nyár fejleményeiig és az őszi átrendeződésig, az 1990 májusában hivatalba lépő kormányra hagyott örökségig. A kötetet hét térkép és tizenöt kép gazdagítja. Radó Bálint MAGYAR EGYHÁZTÖRTÉNETI ÉVKÖNYV (Annales Históriáé Ecclcsiae Hungaricae) 1. kötet. Kumorovitz Lajos Bernát emlékére. (Szerk. Bertényi I. - Dóka K.) Budapest, 1994. METEA. 205 1. A Magyar Egyháztörténeti Enciklopédia Alapítvány (METEA) által útjára bocsátott Magyar Egyháztörténeti Évkönyv első kötetét a premontrei szerzetes Kumorovitz Lajos Bernátnak (1900-1992), a történelem segédtudományai (kiváltképp a heraldika és szfragisztika) iskolateremtő művelőjének szentelte. A könyv megjelentetéséhez a Jászóvári Premontrei Rend perjele, Fényi Ottó O. Praem., továbbá az egykor a gödöllői gimnáziumban tanító tudós szerzetestanár tiszteletére, Gödöllő város önkormányzata nyújtott támogatást. Az ismert ferences történész, Szántó Konrád O. F. M., a kötetet ajánló „Előszóban" felvázolja a szerkesztők által alkalmazott rendezőelveket a kiadvány három nagy szerkezeti egysége elkülönítésében. Az első részben a szerzetesre, tanárra és tudósra emlékezve, az életútját, kutatómunkáját és az általa művelt tudományágakat bemutató írások mellett, Kumorovitz Lajos Bernát műveinek bibliográfiája is helyet kapott. Ezt követik a középkor vizsgálatával foglalkozó, a diplomatika, heraldika, egyháztörténet körébe tartozó tanulmányok. Végül a tágabb tematikai és időhatárok közt mozgó, az egyháztörténethez és a történetírás számos más ágához (gazdaság-, illetve uradalomtörténet, tudománytörténet, iskolatörténet stb.) is köthető publikációk zárják a kötetet.