Századok – 1995

Közlemények - Vajda László: A népvándorlások kérdéséhez I/107

A NÉPVÁNDORLÁSOK KÉRDÉSÉHEZ 117 E következtetést két súlyos érv támogatja: 1) Az egész szkytha logos Dareios szkythák elleni hadjáratának történetébe van beépítve. Mármost Herodotos azt állítja, hogy a perzsa hadak benyomulása Szkythiába (Kr. e. 513-512 körül) büntető akció volt, a szkythákMédiába való betörését megbosszulandó. Az utóbbi esemény, mely több mint száz évvel Dareios kora előtt zajlott le, Herodotos szerint szintén egy másik esemény következménye volt; s ezt ismét még régebbi eseményekre — a népvándorlások láncolatára — vezeti vissza. A szkythák eredetének általa legvalószínűbbnek tartott verziójához (massageták —» szkythák —» kimmerek) következő megjegyzést fűzi (IV 12): „bizonyos, hogy a kimmerek [Kis-]Azsiába menekültek a szkythák elől... Nyilvánvaló továbbá, hogy a szküthák üldözték őket, és azért hatoltak be Médiába, mert elvesztették az utat. A kimmerek ugyanis mindig a tenger mellett menekültek, a szküthák pedig úgy üldözték őket, hogy mindig jobbra essék tőlük a Kaukaszosz, s a kimmerek úgy jutottak el a méd földre, hogy a szárazföld belseje felé fordultak." A szkythák elleni perzsa hadjárat ilyetén „levezetése" Herodotos művében többször előfordul.61

Nem lehet szó tehát a kauzalitások láncolatának rögtönzött meghoszszabbításáról. A háború adott magyarázata naiv ugyan és földrajzi nehézségekbe is ütközik,6

2

ez azonban a koncepció egészének szempontjából mellékesnek tűnik. A teória teremtőjét vélhetőleg nem az egyes események — a szkythák betörése Médiába vagy a perzsák betörése Szkythiába — konkrét okai foglalkoztatták, hanem egy folytonos kauzalitás-láncolatot akart konstruálni, amelyben minden részlet-esemény egyrészt egy korábbi esemény következményeként, másrészt egy későbbinek okaként funkcionál. A részletek indoklása politikai, földrajzi vagy pszichológiai tekintetben sántíthat — a döntő az, hogy a láncolat formailag kifogástalan. A fent idézett szöveghely azok közé tartozik, amelyek bizonyos eseményeket vagy állapotokat nem pontusi-görög, hanem perzsa nézőpontból ábrázolnak.6

3

Mivel Herodotos keleti útja valószínűleg csak Babylonig teijedt,64

nem találó az a feltevés, hogy információit például Médiában gyűjthette;6

5

perzsa renegátokkal való esetleges kapcsolatai6

6

sem szolgáltatnak kielégítő magyarázatot arra, hogy művében olyan gyakoriak a perzsák látókörében fekvő dolgok. Ezeknek az ismereteknek főforrása ismét Hekataios lehetett, aki a perzsa birodalom alapos ismerője volt: mint miletosi polgár alattvalója volt az achemenida királynak, mint előkelő és tapasztalt férfiú érintkezésben állt magasrangú hivatalnokokkal és tisztekkel, talán udvari személyekkel is.6

7

Tudjuk, hogy az ión felkelés előkészítőit a perzsa birodalom népeiről és katonai potenciáljáról adott részletes tájékoztatással próbálta meggyőzni tervük kilátástalanságáról.6

8

Az achemenida Irán szellemi atmoszférájáról, a mérvadó perzsa körök ismereteiről és nézeteiről a 6-5. században Hekataioson kívül nem sok görög lehetett hasonló mértékben értesült.6

9 2) A láncreakciók koncepciója Hekataios intellektuális kéznyomát viseli. Földleírásának és történeti művének fennmaradt töredékei (köztük Herodotos művének azok a passzusai, amelyekről a filológiai kutatás kimutatta, hogy valószínűleg Hekataios a forrásuk) valamint az antik szerzők nyilatkozatai fényében egy roppant markáns tudományos „stílus" rajzolódik Iii.70 Ismereteinek gazdagsága és utazása-i arról tanúskodnak, hogy élénken érdeklődött a konkrét valóság iránt is — talán ezért szerepel némely modern geográfia-történetben mint enciklopedista, aki lénye-