Századok – 1995

Figyelő - Gazdag László: Rómától a mongolokig V/1171

FIGYELŐ Gazdag László RÓMÁTÓL A MONGOLOKIG A Római Birodalom bukása után Európa a koraközépkor anarchiájába zuhan, miközben ugyanekkor Dél és Kelet felől támad egy hatalmas birodalom, amely egy nyelven beszél, egy vallást hirdet, határai Perzsiától az Atlanti-óceánig terjednek. Az arab civilizáció évszázadokon át fölötte állt az európainak. Fél évezredbe telik, míg Európa nyugati fele magára talál Róma bukása után, és ez a fél évezred a „hatalmi vákuum" időszaka. Ez az „űr" teremt lehetőséget azonban az individuum számára, hogy bizonyos jogokra, autonómiára tegyen szert. Nyugat-Európa városfejlődésére, a lovagi harcmodor kialakulására, a nehéz lótípus kitenyésztésére nagy hatást gyakorolnak a magyarok „kalandozásai". Ez a strapabíró lófajta lesz majd az agrártermelés alapja. Az araboknál például hiányzik ez a lóféle, soha nem is fogják a lovat eke, vagy akár szekér elé, a ló mindig a férfivirtus megtestesítője marad. Ez már sok mindent eldönt a keresztény-muszlim vetélkedésben a későbbiekben. Európa az agrártermelékenység terén hamarosan a világ élére kerül, és ebből fog majd kifejlődni ipari, politikai, civilizációs fölénye is! Kelet-Európa jelentős fáziskésésben van sokáig, azonban éppen a mongol betörés itt is hasonló fejlődést generáló hatással jár, mint korábban a magyar kalandozások Nyugaton. Felgyorsul az urbanizáció, a várépítkezés, a nyugati államszervezet kiépülése. 1. A germán-szláv „forma". A középkor hajnala A népvándorlás viharai maguk alá temetik a Római Birodalmat, a helyén létrejövő germán királyságokban a város, mint alapegység helyét a falu veszi át. Persze rá kell mutatni arra, hogy a Birodalom utolsó évszázadai már a város elfalusiasodásának történetét jelentik, beleértve magát az „örök várost" is. A városi civilizációt nem ismerő germánok nem is törekednek megfordítani ezt a folyamatot. A szlávok és germánok társadalma igen sajátos, mégpedig abban