Századok – 1995
Kisebb cikkek - Baán István: „Turkia metropolitája”. Újabb adalék a bizánci egyház történetéhez a középkori Magyarországon V/1167
1170 KISEBB CIKKEK egyesítő, csak Magyarország határain belül működő metropólia volt hazánkbein, a konstantinápolyi patriarchátus joghatósága alatt. Ez az egyháztartomány nemcsak hogy nem működhetett királyi jóváhagyás nélkül, hanem kifejezetten arra támaszkodott, amire már világosan rámutatott a veszprémvölgyi görög monostor alapítólevelének újabb magyarázata.2 3 Szent István uralkodása második felének határozott bizánci orientációja megerősítette ezt a metropóliát. A további kutatások majd tisztázzák, vajon Turkia metropóliája azonos-e a bácsi görög érsekséggel, amely 1135-ben a latin szertartású Kalocsával egyesítve kalocsa-bácsi érsekség lett. A vizsgált E recensio szerint mindenesetre a 12. század második felében önálló, Konstantinápoly alá tartozó metropólia volt Magyarországon. Ennek az adatnak a megemlítéséhez az aktualitást a bizánci-magyar háborús eseményekben, ill. területi igényekben is kereshetjük. Ezt az adatot azonban összhangba kell hozni a kortörténeti tényekkel. Minden, objektivitásra törekvő disciplinának kötelessége, hogy megmaradjon illetékességi területén belül. Elhamarkodott, ideologizált következtetések magát a kutatást sodoiják veszélybe. Óhatatlan azonban, hogy űj tények ismerete ne legyen hatással a köztudatra, ne eredményezzen tisztulást a tényékként tálalt előítéletek körében. Ha a most vizsgált dokumentumok történeti forrásoknak bizonyulnak, a bennük olvasható adatok egyúttal azt is kell, hogy jelentsék: alapvetően módosítanunk kell a magyar kereszténység megszilárdításáról és Magyarországnak a korabeli Európába való beilleszkedéséről vallott nézeteinket. Szent István nem egyoldalúan a Nyugat és a nyugati kereszténység mellett kötelezte el magát és országát, hanem a keresztény Európa királyságainak sorában, mely Európának a 11. század közepén a kultúra és a civilizáció szempontjából tekintve a központja és szimbóluma - Bizánc volt. JEGYZETEK 1 Darrouzés, J.: Notitiae Episcopatuum Ecclesiae Constantinopolitanae. Texte critique, introduction et notes, Paris, 1981, 370., 803. 2 Uo. 136. 3 Uo. 150. I Uo. 516. Ä Uo. 333., 675. 0 Oikotwmidcs, N.: A propos des relations ecclésiastiques entre Byzance et la Hongrie au XIŰ siécle: le inélropolite de Turquie, in: Revue des Etudes Sud-Est Européennes 9 (1971), 527. 7 Uo. 528. K Darrouzéx, J.\ 292., 343., 349., 366. Uo. 292. 111 Grumel, V - Darrouzcs, J.\ Les Regestes des Actes du Patriarcat de Constantinople, Vol. I: Les Actes des patriarches. Fase. II et III. Les Regestes de 715 ä 1206, Paris 19892, ns 804, 318. II Darrouzcs, Jean, A. A. 343. 12 Uo. 294. 1:1 Uo. 346. H Uo. 381. lfi Uo. 400. '« Uo. 127. 17 Uo. 158. 1K Podskalsky, G.: Christentum und theologische Literatur in der Kiever Rus' (988-1237), München 19S2, 28. 19 Uo. 282. 2U Grumel, V. - Darrouzcs, J. ne 846, 349-350. 21 Darrouzcs, J.: 370. 22 Györffy, G. (ed.): Diplomata Hungáriáé Anliquissima, Budapest, 1992. vol. I. 429^130; vö. uö.: István király és müve, Budapest, 1977. 167-168. -: < Oikonomidés, N.: 529.; Baán /.: A körtvélyesi monostor, in: Vigilia 53 (1988), 10, 749-750.
