Századok – 1995
Közlemények - Binder Pál: Havaselve vajdaság megalakulásának dél-erdélyi előzményei és következményei (13–14. század) VI/1123
IIA VASELVE VAJDASÁG MEGALAKULÁSA 1127 e) Talmácsszék plájai és az Olt Vöröstoronyi szorosa Az 1720. évi urbárium szerint Talmácsszék havasai keleten Fogarasföld havasainál kezdődnek s nyugaton érintkeznek Nagydisznód, Resinár, Kereszténysziget és Zsinna havasaival. A Talmácsi havasok2 5 földrajzi szempontból a Fogarasi havasok keleti és a Szebeni havasok nyugati lejtőjét foglalták magukba. A Szeben város tulajdonában lévő törzsnéwé vált erdők és havasok később a Hétbírák havasai (Siebenrichterwälder) nevet viselték. Az egész vidék központja Tolmács neve a besenyő Talmac méltóságnévből származik. Nincs kizárva, hogy a besenyő Cur méltóságnév a névadója a Szebeni medence másik két szász falujának Nagy- és Kiscsűrnek.26 Az Olt szorosát eleinte csak a Talmácsi vár (Landskron) védte, Verestorony és Lator vára csak később épültek fel. f) A szelistyeszéki Havasi Nagy út (Drumul Maré al Muntelui) Szelistyefiúszék falvai (Szelistye, Vále, Tiliska, Kákova, Szibiel, Foltesd és Gálos) a középkorban Omlás uradalmához tartoztak. A 15. századtól Szeben város tanácsa volt a szék földbirtokosa s a szék kiterjedt bükk és tölgyerdeit gyakran használták disznók makkoltatására (thawzend schweyn auff grosdorffer gepyrg in den ecker getryben).27 A Szebeni-havasok gazdasági, társadalmi életének értékes tárháza a Szebeni Állami Levéltárban őrzött Szelistyeszék könyve (Szelister Stvlsbuch). A többi között fellelhető a szelistyei havasok esztenáinak 1621. évi jegyzéke s ezeknek bérlete (Consignatio der Ztiner im Gebürg davon die Walacher Jährich Köss Pflegen zu geben). A szelistyei havasnevek legtöbbje (Hanesch, Straza, Kriztest, Gotza, Szerecsin, Stefflest, Balul) személynévből — tehát az esztenát vagy havast bérlő juhásztól vagy annak családjától kapta nevét. A Giurge§ti, §tefle§ti vagy Criste§ti — egyesszámban Giurgiu, §teflea, Cristea — szelistyeszéki román családnevek. A IIane§ és a Balu máig gyakori szélföldi (Márgineni) román családnevek, akárcsak a muzulmánokra (szerecsenekre) utaló Sárácin. 1585-ben Wlad Serechsin volt Szibiel falu bírája. A román eredetű havasnevektől élesen elkülönül a magyar Tompa családnévből képzett s 1621-ben említett öt havasnév: La Tompa Ztina, La Tompé, La Tomschora, La Tompa Mik és Tompa Dan Gura. Egy 1626. évi jegyzet szerint a Tímpsoara a havaselvi határszélen volt (auf Bleschlender Hatter).28 A Tímpa és a névcsalád többi tagja (Tímpsoara, Timpa Micá, Tímpa Dan Gura, Piciorul Tímpei 1831 m, Coasta Timpei 1838 m) sokat foglalkoztatta a Déli Kárpátok legkiválóbb történeti földrajzosát, Ion Coneat, aki több névfejtést javasolt,29 de eszébe sem jutott, hogy a kisenyedi Tompa nemesi családra gondoljon. Pedig ő kellett legyen a havasi ösvények mentére felfűzött havasnevek névadója. 1354-ben az erdélyi alvajda tanúsítja, hogy a kisenyedi Tompa János egy földdarabot foglalt el a szerdahelyszéki Nagyapóid szász falu határából.3 0 A döntő bizonyíték azonban egy 1366. évi oklevél, melynek értelmében az Ecsellő és Tiliska közötti határper egyik részvevője, Tiliska földesura Tompa János az erdélyi havasok ispánja („comes alpium nostrarum") címet viseli. Tompa János volt tehát Tiliska vagy más néven Tompaháza névadója és földbirtokosa,3 1 . A
