Századok – 1995

Közlemények - Binder Pál: Havaselve vajdaság megalakulásának dél-erdélyi előzményei és következményei (13–14. század) VI/1123

IIA VASELVE VAJDASÁG MEGALAKULÁSA 1125 a) A Bodzái szurdok Nehezen volt járható, ezért a régiségben inkább csak ösvényként használták. A régi erdélyi-havaselvei határt itt is jellemző helynevek mutatják, mint a Királykö vagy Királyhegy (Tabla Obeii) vagy ennek másik neve, Szentlászlóköve volt, a régi határt jelölő Szilon patakja (Siriu). A Bodza szurdokát és a Bászka patak ösvényeit az orbai székelyek — főleg a zágoniak — őrizték. 1607-ben Rákóczi Zsigmond a havasokon át Moldvából és Havaselvéről Zágonba vezető utak, ösvények, völgytorkolatok őrzésére, kémlelésére s a szomszéd országbeliek gyakori betörése ellen azok eltorlaszolására rendelt zágoni lakosokat az őrködés tartamára a hadbanállás a hadi szemle kötelessége alól felmenti.1

1

1609-ben „Zágonban vagy 600 lovas és gyalog kitelik, mégis valami ösvényre vigyáznak".1

2 b) A Tatárhavashágó Régi román nevén— Virful lui Crai („Király-teteje"; újabban Tabla Bu^ii; Tatarenpass) volt a középkorban a legfontosabb Havaselvére vezető hágó. Az ok egyszerű: erre vezetett a legrövidebb út a dunai révek, illetve a Duna torkolatánál fekvő genovai kereskedő-telepek felé. Erdély felől a hágó alatt fekvő Bodzamezőt több úton lehet megközelíteni. A Barcaság felől a legjártabb volt a Zajzon völgyi út (Deblen hágó), de különösen a Nycni völgy (régi neve Keresztvári völgy — Kreuzburger Tal). A Prázsmárról kiinduló út régi neve az Oláh út vagy Oláhországi út (Bleschenn Weg).13

Észak felől a Bodzamező Sepsi és Orbai szék felől egyaránt járható volt. A Tatárhavas felé a kapaszkodó rendszerint a Bcldi-plájnak nevezett hegylábon vezetett, majd dél felé az út a Teleajen völgyben folytatódott.14 Mivel a Kárpát-kanyarban ez volt a szekerekkel is járható egyetlen út, a Teleajen patakot (telega; v.ö. m. taliga, a szláv nyelvekben szekeret jelentett) a régi magyar források Utasnak nevezték. 1525-ben maroscsúesi Thomoiy István erdélyi alvajda bodolai Béldy Bál panaszára kivizsgálta, hogy a Bodzamezőn át Havaselvére vezető Utas nevű út a huszadszedő pecsétje nélkül tilos és álútnak számított-e (utrum quedam via Wthas nominata, que per campum Bozamezew appellatum Transalpinam vádit, absque sigillo vigesimatoris nullipiam libera, sed falsa et prohibita est).15 c) A Törcsvári hágó A Tatárhavas-hágótól nyugatra fekvő Tömösi-hágó vagy Predeáli hágó (régi hétfalusi neve: Köz) a korai századokban csak mint lóval járható ösvény volt ismeretes s az alsótömösi vám Bodzavám liliája volt. Annál fontosabb volt a Törcsvári hágó, de a 13-14. századokban a magyar királyság jóval délebbre, a Királykő (Rukaly) vidékéig teijedt. A Bucsecs havashoz tartozó Leaota hegység nevét valószínűleg Nagy Lajos királyunk nevétől kapta (Laios - Leaota). A régiek azonban a Királykő néven nem a mai azonos nevű mészkőhavast értették, hanem a Törcsvári-hágó déli nyúlványát, ott, ahol Brassót Hosszúmezővel (Longus Campus — Campus Longus, Cámpulung) összekötő ősi út a vízválasztó déli oldalán a Dimbovicioara karsztfennsíkján halad át. A legsziklásabb,