Századok – 1995
Közlemények - Velich Andrea: VII. Henrik pénzügypolitikája V/1105
1114 VELICIl ANDREA megbízásuk idejére szóló „kötelezvény" című váltót is aláíratott, melynek — a beosztás fontosságának függvényében változó — összege aláíróját az összeg erejéig pontos ügyintézésre kötelezte. Korrupció vagy mulasztás esetén a hivatalnok így nemcsak fizetését veszítette el, hanem váltóját is követelhették. Továbbá a körültekintően kiválasztott, jól megfizetett és váltókkal sakkban tartott bizalmi embereket is ellenőrizték, mégpedig több szinten. Először is a yorkista birtokirányítási reformot követve Henrik is küldött ki koronabirtokaira a jövedelemszedőket ellenőrző ad hoc bizottságokat, akik a lassúbb és nem közvetlenül a király személyes irányítása és ellenőrzése alatt álló Kincstár helyett a megbízhatóbb és gyorsabb Kamarának voltak alárendelve. (A Kamara előtérbe kerülésével párhuzamosan Henrik a mind kisebb felelősséggel rendelkező Kincstárt azonban nem szüntette meg, hiszen az egyrészt a kevésbé jelentős bevételek kezelésével a Kamarát tehermentesítette, másrészt a Kincstár a Kamara könyveléseit is ellenőrizte.) Ezek az ellenőrök könyvvizsgálást is végeztek, illetve a koronabirtokok feltérképezését és irányítását is segítették. A bizottságok fokozatosan átalakultak a Koronabirtokok Ellenőrző Bíróságává, mely bírói jogkörénél fogva a király birtokigényeit és ahhoz kapcsolódó járadékait egyre gyakrabban bírói úton érvényesítette. A koronabirtokok irányításához tartozott a királyi prerogatívák megfelelő kiaknázása is. Ezek között kiemelkedő helyen szerepelt a vazallusok gyámsága: a vazallus kiskorúsága idején a gyámsági teendők ellátásáért cserébe birtokai hasznát a hűbérúr húzta, míg lányok esetében a hűbérúr rendelkezett kiházasítása felett is. A földbirtokok gyakori haszonélvezet mellett történő elidegenítései, a birtokok visszaháramlásai és felfüggesztései a Rózsák Háborúja alatt olyan szövevényes birtokviszonyokat eredményeztek, hogy VII. Henriknek jogai érvényesítéséhez széleskörű nyomozást kellett kezdeményeznie. A feudális jogokat feltáró különbizottságok munkáját Henrik bizalmi embere, G. Daubeney vezette. A bizottság megbízólevelében a következő állt: „Esküdtek segítségével nyomozzanak minden koronához tartozó tulajdon után, és tudják meg, hogy jelenleg kinek a birtoka, milyen kötelezettségek és járadékok terhelik."39 A nyomozás során a bizottság tagjai egymást is ellenőrizték, s a birtokok felkutatását és az abból származó jövedelem behajtását maga a király is éberen nyomon követte, a Kamara könyvelését minden oldalon sajátkezű aláírásával hitelesítette. Henrik, Buckingham hercegének örököse, Edward herceg kiskorúságáig birtokait gyámsága alatt tartotta, azok irányítását Henrik udvaroncai, Thomas Rogier és John Knight hangolták össze.40 Warwickshire-ben John Curle birtokait vették gyámság alá tulajodonosának elmebaja miatt.41 A gyámság és más hűbéri járadékok körébe igyekeztek minél több embert bevonni, ezt a felkutatáson kívül a vazallusi kör szélesítésével próbálták elérni. VTI. Henrik 1485. december 14-i, majd 1500. március 7-i, illetve 1503. december 19-i rendeletei az évi 40 font feletti birtokjövedelemmel rendelkező alattvalókat a lovagi cím felvételére kötelezte, hogy ezáltal azokat jogilag is a hűbéri rendszerbe tagolja. A nyomozásban és a királyi jogok kiterjesztésében vezető szerepet játszott 2 jogász Empson és Dudley szigorú, kitartó és kompromisszumokat nem ismerő eljárásairól vált hírhedtté. A krónikák őket vérszomjas és kegyetlen farkasokként jellemezték, E Bacon pedig ragadozó
