Századok – 1995

Közlemények - Kovács László: Újra a nagyharsányi kincsről és a Lancea Regis köriratú denárról V/1075

10í<2 KOVÁCS LÁSZLÓ 128 László Kovács-. Münzen aus der ungarischen Landnahmezeit. Archäologische Untersuchung der arabischen, byzantinischen, westeuropäischen und römischen Münzen aus dem Karpatenbecken des 10. Jahhunderts. Budapest 1989. megfelelő adatai nyomán. 129

A Karos (Borsod-Abaúj-Zemplén m.) - Eperjesszög libatanyai 2. temető 52. sírjából Iszmáil ibn Ahmad számánida emír a h. sz. 292 (904/905) évben Sás és Balkh városban kibocsátott l-l dirheme mellett ismertetett 12 érme Gedai István által készített, Dbg. 1325 típusú szász pfennig meghatározása — vö. László Kovács 1989, 171: Nr. CLIXg. 1088-1099; valamint 171: 826. jegyzet (128. jegyz.) — tévesnek bizonyult, az érmék Gyermek Lajos német király (899-911) mainzi denárai, amelyeket vagy uralkodása alatt vagy nem sokkal azután vertek: Stanislaw Suchodolski: Die Münzen des 10. und 11. Jahrhunderts aus Mainz, Speyer und Worms in Polen. Ein Beitrag zur Datierung, zu den Einstromwegen und zum Umlauf. In: Fernhandel und Geldwirtschaft. Beiträge zum deutschen Münzwesen in sächsischer und salischer Zeit. Ergebnisse des Dannenberg-Kolloquiums 1990. Hg.: Bernd Kluge. Sigmaringen 1993 , 301-302; vö. Gedai István: Gyermek Lajos denárai egy magyarországi sírleletben. A Hermann Ottó Múzeum Évkönyve, sajtó alatt. Az arab dirhemek Alekszej Vlagyimirovics Fomin adta meghatározása e sír esetében helyes volt, amit a 10. századi magyarországi dirhemeket darabról-darabra újraértékelő vizsgálat is helybenhagyott, vö. Gert Rispling: Ungarische Beiträge zur islamischen Numismatik. Hamburger Beiträge zur Numismatik 36-38 (1982-84) 119-134. Hamburg 1993. 130 Roman Jakimouiicz: Über die Herkunft der Ilacksilberfunde. Acta Universitatis Latviensis, Philologorum et Philosophorum... = Congressus Secundus Archaeologorum Balticorum Rigae, 19.-23. VIII. 1930. Riga 1931, 251-266; István Bóna: Der Silberschatz von Darufalva. Acta Archaeologica Academiae Scientiarum Hungaricae 16 (1964) 157. 131

A legfontosabb különbség a nagyharsányi kincslelet kárpát-medencei páratlansága, hiszen kívüle egyetlen magyarországi korabeli törtezüstkincs van még, all. sz. közepe táján egy edényben a földbe rejtett, s 1902-ben kiszántott darufalvi (Drassburg-Baumgarten, Bez. Mattersburg, Burgenland, Ausztria) lelet, amely viszont abban sajátos, hogy érméket nem tartalmazott, vö. István Bóna 1964, 163-169 (130. jegyz.). További jellemzője a nagyharsányi leletnek hogy az érméken kívül a következő, kizárólag ép tárgyakból állt: 1 hegyesedő végű arany huzalgyűrű, 23 ezüst s-végű karika, 2 mindkét végén bepödrött aranyszalagocska, 5 kerek ezüstlapka és 1 ezüstpogácsa került egy edényben napvilágra: Gedai István 1986, 47-49, 96-112. á (4. jegyz.). 132

Pl. az 1003-4 táján elásott chodovlicei (okr. Litomérice, Csehország) kincs, az összeakasztott ezüst s-végű karikáival, vagy az 1015-20 közölt elrejtett zelcany-i (okr. Plzeíí, Csehország) kincs, érméin kívül az ezüst s-végű karikákkal: Rudolf Tunk: Ceské hradiétni nálezy, datované mincemi. Slavia Antiqua 1 (1948), 494, 511: 8. á. 1-4; 504, 497: 4. á. 1-4. 133 Bernd Kluge: Das mährische Münzwesen in der ersten Hälfte des 11. Jahrhunderts. In: Denárová ména na Moravé. Sborník prací z III. numismatického symposia 1979: Ekonomicko-penézní situace na Moravé v období vzniku a rozvoje feudalismu (8.-12. století). Hg. Jirí Sejbal. Numismatica Moravica 6 (1986) 211-212. A kincselrejtések okait elemzően vizsgálta: Csanád Bálint: Einige Fragen des Dirhem-Verkehrs in Europa. Acta Archaeologica Academiae Scientiarum Hungaricae 33 (1981) 105-131; uő.: Az európai dirhem-forgalom néhány kérdése. Századok 116 (1982) 3-32. 134

Miközben megköszönöm tanulmányom német változata lektorának, Bóna Istvánnak munkáját, szíves engedélyével idézem a róla írott lektori véleményének a kérdés további vizsgálatában felfogása szerint irányt mutató lényegét: ,A dolgozat záró sorai sejtetni engedik, hogy a LANCEA REGIS kérdés a VEGKIFEJLET felé halad. Azt hiszem a kérdésben döntő szerepet fog játszani, hogy a két hiteles magyarországi lelőhelyű példány (Lébény-Kaszásdomb, Rácalmás-Göböljárás) NEM pénznek szolgált, hanem átfúrt-felvarrott ruhadísznek! Az itt közölt 3 változat után ma már az is nyilvánvaló, hogy tarthatatlan a LANCEA REGIS alkalmi veret (t.i. hogy az 1000/1001. évi koronázásra vert emlékpénz lenne) elképzelése és minősítése. Bajorországban, Csehországban és Svédországban aligha ünnepelték meg ugyanezt az eseményt egy közös LANCEA REGIS változat kibocsátásával..."